Széderek – világszerte
…És mit esznek az állatok?
Magyar származásúaké az Izrael díj
Mégis sorsolják a bibliát…
Szegénytized – Levonható az adóból?
A macesz, amit eszünk…
Sokféle maceszt gyártanak Peszáchra az idén is Izraelben – és mind kóser… Van olyan speciális, zablisztből sütött macesz, amit azok esznek, akik nem tudják megemészteni a búzalisztben lévő fehérjét. Az ettől a betegségtől szenvedők a lakosság kb. két százalékát teszik ki. A zablisztet Angliából importálják Izraelbe. Van olyan macesz amit ún. organikus lisztből sütnek, vagyis olyan búzából készült lisztből, amit nem műtrágya segítségével termesztettek. Aztán van csokoládéval bevont macesz is – a jeruzsálemi rabbinátus hechserjével…
A chászidok – és még sok vallásos zsidó – világszerte az ún. Smurá máceszt eszi, amit kézzel készítenek, speciális ellenőrzéssel, miután a búzát már az aratástól „őrizték” hogy ne nedvesedjen meg és ne legyen benne erjedés, ami maga a Peszáchkor tilos Cháméc (szószerint kovászos) lenne.
Széderek – világszerte
Nagyban folynak az előkészületek a távolkeleten és Dél-Amerika egyes országaiban, a sok tízezernyi izraeli „tarisznyás” turista számára rendezett Széder estékre. A Chábád chászidok már két szervező csoportot is kiküldtek – egyet Bangkokba és egyet Indiába, míg a dél-amerikai szédereket New York-i aktivisták szervezik. Az előkészületekbe bevonnak izraeli fiatalokat is.
…És mit esznek az állatok?
Kevesen tudják, hogy Peszáchkor a házaiállatoknak sem adnak chómecot enni, mivel a chámécnak nemcsak az evése hanem az élvezete is tiltott, ami azt jelenti, hogy nem szabad hasznot húzni belőle. Az izraeli kibbucok már egy héttel Peszách előtt káserolják az istállókat, és az ünnepi héten a tehenek cháméctalan étrenden élnek, vagyis olyasmit kapnak enni, amiben nincsenek erjedésnek indulható gabona-magvak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a „kóser” tehenek főleg narancshéjon és egyéb hasonló – nem cháméc – étrenden élnek. Minden kibbuc hajlandó alávetni magát a rabbinátus előírásainak – különben rajtuk maradna egy heti tejtermés…
Nagyobb problémát jelentenek a lakásokban tartott háziállatok. Újabban forgalomba hoztak Izraelben olyan kutyaeledelt, aminek hechserje van peszáchra. Ha ez nem kapható – írja Joszéf Ginsburg rabbi a Chábád által kiadott Szichát Hásávuá nevű hetilapban – lehet a házi kutyáknak és macskáknak egy hétig húst, illetve halat adni, hozzáadva hüvelyeseket és rizst, amit a keleti zsidók is használnak peszáchkor. Madaraknak tiszta kölest javasol, vagy macelisztet. Egy ideig gyümölccsel és zöldséggel is beérik – írja a rabbi egy állatorvossal folytatott beszélgetésére hivatkozva. Az akváriumban lévő halaknak lehet egy hétig moszatot illetve kukacokat adni. Jobb híján az egészséges halak kibírják egy hétig ennivaló nélkül is…
Csirkéknek és kacsáknak lehet hüvelyeseket adni, de ügyelni kell arra, hogy ne keveredjenek a szárnyasok ételébe gabonamagvak (mert abból cháméc lesz). Adhatunk kukoricát és rizst is a baromfiknak. Kényszerhelyzetben – írja a rabbi – el lehet adni az egész tyúkolat, a cháméc ennivalóval együtt, egy nem-zsidónak – ahogy a lakásban lévő chámécot eladjuk (möchirát cháméc).
Magyar származásúaké az Izrael díj
Jáákov Züssman professzor, a héber egyetem tanára, a Talmud- tanszék és a Zsidóságtudományok Intézete vezetője, kapja az idén az ún. Izrael díjat, ami a zsidó ország legrangosabb állami kitüntetése. A díjat a Függetlenség Napján, osztják ki.
Professzor Züssman Budapesten született 1931-ben, az akkori ortodox főrabbi, Züssman Viktor unokájaként. Szülei a Holocaust idején a Kasztner vonattal kerültek Bergen-Belsenbe, majd Svájcba és onnan Izraelbe. Jáákov a rangos jeruzsálemi Hebron jesivában tanult és ezzel párhuzamosan diplomát szerzett a Héber egyetemen Talmudból és zsidó történelemből.
A jelölő bizottság megállapítása szerint Jáákov Züssman a legnagyobb szakértők közé tartozik a talmudi és rabbinikus irodalom kutatása terén.
Ugyancsak Izrael díjat kap professzor Joszéf Dán – szintén „magyar”: pozsonyi születésű (1935) – aki a zsidó filozófia, a titkos tanok, a kabbala és chaszidizmus nagy szakértője.
Mégis sorsolják a bibliát…
Izrael előző kormánya, a baloldali Munkapárt és a liberális Merec koalíciója, többek között azzal fejezte ki ellenérzését a vallással szemben, hogy a Bibliát kivette a kötelező érettségi tételek közül, és azok közé a tételek közé sorolta, amelyek közül húzniuk kell az érettségiző diákoknak. Ily módon – először Izrael történetében – a Biblia nem kötelező vizsgatétel lett.
A vallásos és a jobboldali ellenzék ekkor élesen bírálta az oktatásügyi minisztérium „liberalizmusát” és szentül ígérték, hogy – ha majd ők kerülnek kormányra – megváltoztatják e rendeletet és a Biblia (Tánách) visszakerül az őt megillető helyre. A kormányváltás egy fél éve meg is történt és Hammer közoktatásügyi miniszter, a Vallásos Nemzeti Párt vezetője közölte, hogy a Biblia már ismét kötelező vizsgatétel. A napokban ezt megismételte Natánjáhu miniszterelnök is hozzátéve, hogy ez kormánya egyik legnagyobb eredménye.
A baj csak az, hogy – ez nem igaz. Mint a héten kiderült, a miniszterelnököt félreinformálták. Hammer szerint „majd jövőre” igyekeznek visszatenni a Bibliát a kötelező tételek közé…
Miért? Azért mert az izraeli egyetemek vezetői tiltakoztak; nem kell megnehezíteni az érettségiző diákok helyzetét; az ő szemükben a Biblia másodlagos fontosságú.
Szegénytized – Levonható az adóból?
Rövidesen a Kneszet elé kerül egy törvényjavaslat, mely azt szorgalmazza, hogy vallásos mezőgazdák, akik minden harmadik és hatodik évben – a Háláchá előírásait követve – termésük tíz százalékát a szegényeknek adják – ezt a tizedet leírhassák az adójukból, vagyis Háláchikus kötelességüket az államkincstár terhére teljesíthessék.
A javaslatot az ún. Hálichot Háárec nevezetű társaság szorgalmazza, amely a földműveléssel kapcsolatos parancsolatok oktatását és teljesítését tűzte ki céljául. Több vallásos képviselő magáévá tette az ötletet és megígérte hogy benyújtja a törvényjavaslatot. Több rabbi azonban nem lelkesedik a kezdeményezésért, mondván, hogy a micvákat nem az államkincstár terhére kell teljesíteni, hanem mindenkinek a saját zsebére…
A terv szerint az ily módon legalizált „szegénytizedet” – sok tonnányi gyümölcsöt és zöldséget – nélkülözők és új olék között osztanák ki ingyen.
Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 28. szám – 2014. július 28.