ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Svájc elnöke bocsánatot kért “elszólásáért”

Tévé film készül a Belzi rebbéről

Hol szabad falafelt enni?

Krokodilnézőben – Chámát Gádérban

Svájc elnöke bocsánatot kért “elszólásáért”

Miután a Zsidó Világkongresszus élesen bírálta Svájc államelnökét, Jean-Pascal Delamorast, aki “zsarolásnak” minősítette a zsidó szervezetek azon követelését, hogy a második világháborúban a nácik által zsidóktól elrabolt és svájci bankokban letétbe helyezett aranyat szolgáltassák vissza jogos tulajdonosaiknak, az elnök elnézést kért kijelentéséért, amit szerinte “félreértettek”. Előzőleg Delamoras azt mondta, hogy a zsidó szervezetek követelése aláássa Svájcnak, a világ egyik legfontosabb pénzügyi központjának nemzetközi hírnevét. vissza

Tévé film készül a Belzi rebbéről

Az izraeli tévé kettes csatornája dokumentum filmet készít a néhai belzi rebbéről, rabbi Áháron Rokéáchról, aki a galíciai Belz városában élt a második világháború előtt, és onnan vezette népes chászid táborát a belzi rebbe-dinasztia negyedik tagjaként. Reb Áháronnak voltak hívei Magyarországon is, és sokan utaztak hozzá az ünnepekre – amikor ez még lehetséges volt.

Amikor a németek megszállták Lengyelországot, és a zsidókat gettókba zárták – így készítvén elő megsemmisítésüket – a belzi rebbének bujkálnia kellett. Éveken keresztül rejtőzködött, miközben családját a nácik elfogták és kivégezték. Élete veszélyben forgott, amikor 1943 elején magyarországi hívei elhatározták, hogy tesznek valamit megmentésére. Három pesti ortodox zsidó, Salgó József, Stern bácsi a neves kóser vendéglős és egy ismeretlen harmadik szervezték a mentőakciót és gyűjtötték (adták) össze azt a horribilis összeget, egy millió pengőt, amibe a rebbe megmentése került. Találtak egy magas rangú magyar katonatisztet – kilétét a mai napig is nyomozzák a belzi hívek, hogy megfelelő módon hálálják meg önfeláldozó tettét – aki elvállalta, hogy orosz egyenruhában, fogoly tisztekként áthozza Magyarországra, a bochniai gettóból, ahol az időben bujkált, fivérével, reb Mordecháj Rokéácchal együtt.

Ez a drámai történet alkotja a film egyik részét. A film másik része a rebbe pesti tartózkodásáról, és Palesztinába történő utazásának megszervezéséről (engedélyek beszerzése, az út biztosítása, a háború kellős közepén) szól. A rebbe vonaton utazott, Románián, Bulgárián, Törökországon, Szírián és Libanonon keresztül, és az út több hétig tartott. A film foglalkozik a rebbe testvérének elutazása előtti – alig egy hónappal a német megszállás előtt – pesten mondott beszédével is, amelyben megnyugtatta a magyar zsidókat, hogy legyenek nyugodtak; minden rendben lesz…

A film a következő Holocaust Emléknapon (május 12-én) kerül bemutatásra és azt nagy érdeklődés előzi meg.

Hol szabad falafelt enni?

Ovadja Joszéf, volt izraeli szefárd főrabbi, nemrég közzétette véleményét, mely szerint “nem szabad falafelt vásárolni nem vallásos zsidótól”. (Emlékeztetőül: a falafel őrölt csicseriborsóból készül: a jól megfűszerezett pépet, kis golyócskákká gyúrják, olajban kisütik, és lángosszerű kenyérbe téve, friss zöldségekkel együtt fogyasztják.)

A lapok a hírt lakonikus rövidséggel közölték, minden indoklás nélkül, ami így nem kis felzúdulást keltett. Hát nem egy nép vagyunk? – kérdezték sokan.

Mint kiderült, nem társadalmi bojkottról van szó, hanem egyszerűen arról, hogy a zsidó vallás szigorúan tiltja a zsizsikes csicseriborsó – akárcsak bármely más kukacos – növény fogyasztását. A hagyományhű falafel-árusok, akiknek rabbinátusi bizonylatuk van, és vallási felügyelőt tartanak, az őrlés előtt átválogatják a csicseriborsót, és a férgesét eltávolítják (úgy, hogy a válogatás után az egészet vízbe teszik, és a víz színére feljövő férges szemeket kidobják…). A nem-vallásos árusok az egészet megőrlik úgy ahogy van – a férgekkel együtt. Ennek a fogyasztását tiltotta meg a rabbi…

Krokodilnézőben – Chámát Gádérban

Chámát-Gádér Izrael legészakibb csücskében a Galil és a Golán találkozópontján található, és több szempontból is nevezetes. Elsősorban termál vizéről, aminek gyógyhatása közismert. Az ősrégi, már a Talmudban is említett településen krokodilfarm attrakciója is vonzza az érdeklődőket – főleg gyerekeket. Akiket a régi korok emlékei érdekelnek, megtalálja itt egy 2000 évvel ezelőtti, nemrégiben feltárt római fürdő alapjait, ékes bizonyítékát a római fürdőkultúra fejlettségének, amit már a Talmud is megemlít. Mindent összevetve – mindenki talál itt kedvérevalót. Családok jönnek százszámra, autóval, autóbusszal, hogy több napot töltsenek Chámát Gádérban: a felnőttek a kénes vízben áztatják fájó csontjaikat, míg a gyerekek a rengeteg játéklehetőséget élvezik, és a krokodilok – kicsik, nagyok, bébik és egész családok – fejlődését szemlélgetik.

Ezidáig a vallásos közönség mindebből ki volt zárva. Miért? Azért mert vallásos zsidók nem strandolnak koedukáltan, férfiak és nők együtt. A tel-avivi, haifai, herzliai, stb. tengerpartokon külön elkerített részek várják a vallásos férfiakat és nőket – akik itt vagy külön helyen, vagy külön időpontokban strandolhatnak.

Most Chámát Gádér vezetősége is beleegyezett, hogy az esti órákban naponta felváltva külön férfi és női részleg legyen, és így megszűnjön a vallásos emberek diszkriminációja – adta hírül az egyik ortodox vallásos hetilap.