A Pesti Jesiva két rabbihallgatója a magyar börtönmisszió szolgálatában

Talán meglepő, de tény: a magyar börtönökben zsidók is vannak – és néha még izraeliek is. Ezeknek rendszerint akkor jut eszükbe zsidóságuk, amikor összeütközésbe kerülnek az érvényes törvényekkel. Ekkor azonban igénylik a kapcsolatot a zsidóság képviselőivel, néha kóser kosztot is kérnek és egyéb vallási szolgáltatásokat.
A különböző egyházaknak megvannak erre a megfelelő embereik, akik ellátják az ún. „Börtönmissziót” és rendszeresen látogatják az elítélteteket, illetve azokat, akik vizsgálati fogságban vannak – néha meglepően hosszú ideig.
A zsidók részére egész a legutóbbi időkig nem volt ilyen szolgáltatás. Évekkel ezelőtt próbáltak ugyan egy ilyesfajta „lelki” szolgálatot létesíteni, de a dolognak hamar vége szakadt.
Utána Oberlander Baruch rabbi, a lubavitsi chászid mozgalom küldötte töltötte be az űrt és látogatta az „ülő” hitsorsosokat, főleg a külföldieket, akik között volt olyan is, aki a börtönben, vagy a rendőrségi fogdában egy pohár vizet sem volt hajlandó meginni – rituális okokból. Egyszer – erre személyesen emlékszem – egy magyar rabbi dinasztia ifjú sarját fogták le Ferihegyen, mivel éppen lejárt az útlevele. A húsz éves, két gyerekes, ifjú férj, aki egy árva szót nem tudott magyarul, az egyik pesti rendőrségi fogdából küldött S.O.S vészjeleket Oberlandernek, mondván, hogy felesége Izraelben biztos aggódik, ő pedig már egy teljes napja koplal, mivel a koszt a magyar fogdákban persze nem kóser…
Zoltai Gusztáv, a MAZSIHISZ üv. igazgatója közbenjárására, már egy óra múlva az illetőnél voltunk, akinek nemcsak bőséges ennivalót, hanem még a rituális kézmosáshoz szükséges vizet is vittünk. Aztán másnap kiutasították, feltették az első Malév járatra és az ifjú rabbi megígérte hogy többé nem jön Magyarországra – lejárt útlevéllel.
Az utóbbi időben szabadult egy külföldi zsidó üzletember, akihez Oberlander rabbi közel egy évig járt a börtönbe, megtanította imádkozni és még Tefillint (imaszíjat) is vitt be neki. Ennek használatához külön engedély kellett., hiszen a letartóztatottól még a cipőfűzőt is elveszik, nehogy öngyilkos legyen. A rabbi ezt úgy oldotta meg, hogy elmagyarázta a megértő börtönhatóságnak, hogy a zsidó vallás szigorúan tiltja az öngyilkosságot…
Most a szolgálat megnyugtató – és állandó jellegű – elrendezést nyert, miután a hivatalos Börtönmisszióhoz csatlakozott két ifjú izraeli rabbihallgató, akik a Pesti Jesiva állandó hallgatói. Jossy Salamon és Smuel Raskin hetente kétszer több börtönben látogatják rendszeresen a zsidó foglyokat, akik már alig várják jöttüket. A foglalkozás imát, tanulást, kötetlen beszélgetést jelent és néha a zárkában egy rövid chászid táncra is perdülnek, hogy felvidítsák a rabokat.
A dolog különleges pikantériája: Jossy Salamon édesapja Pesten született, ’56-ban vándorolt ki Izraelbe szüleivel, nyolc éves korában. Jossy nagyszülei a Holocaustot a pesti gettóban vészelték át; nagybácsija, Salamon Mihály, a Magyar Cionista Szövetség utolsó elnöke volt (amíg Rákosi be nem záratta a MCSZ-t ) és így most az unoka tevékenységével egy kör bezárul. (NK)

Koncertterem a prágai nagytemplomban

Évekig állt romokban és elhagyatottan az ősi prágai szfárádi nagytemplom, a nevezetes és turistákat vonzó AltNeu-sul tőszomszédságában. A kommunista rendszer lezárta a templomot és nem engedte, hogy a hitközség megtartsa benne a zsidó hitélet előírásait.
Nemrég a prágai városháza, külföldi segítséggel, renoválta az épületet, de azt nem adják vissza eredeti rendeltetésének, hanem azt tervezik, hogy a prágai Zsidó Múzeum állandó kiállításait rendezik ott be, valamint gála-koncerteket fognak benne tartani. Amikor a zsidók tiltakoztak, a városháza azt válaszolta, hogy a zsinagóga akusztikája olyan jó, kár lenne elvesztegetni…

Zsidóságtudományi intézet nyílt a moszkvai egyetemen

Nemrég megnyílt a moszkvai egyetemen az első és egyetlen Zsidóságtudományi Intézet a volt Szovjetunió területén. Az új Intézetben, amely a jeruzsálemi Héber Egyetem segítségével működik: 30 diák tanulja a Biblia, zsidó történelem, zsidó nevelés és az izraeli társadalom ismerete tárgyait.

Zsidó temetések Odesszában – izraeli segédlettel

Odesszában már hosszú ideje nincs külön zsidó temető és a zsidó halottakat a városháza temetteti el – természetesen nem a zsidó vallás előírásai szerint.
Ez a probléma most megoldódott, miután egy jeruzsálemi küldött, Gabi Sheinin, aki az egyik ottani Szentegyletben (Chevrá Kádisá) működik, mint önkéntes és ingyenes temetkező – hajlandó volt néhány hónapos ukrajnai küldetést elvállalni, hogy az odesszai zsidó közösség egyik nagy problémáját megoldja. Odesszában egybegyűjtötte a zsidókat, majd egy hetes intenzív kurzust rendezett, ahol megtanította egy helyi fiatalokból álló csoport tagjait a zsidó temetés minden előírására, csínjára-bínjára. Az egyik probléma az ún. „Táhárá”, vagyis a halottmosdatás módozatai voltak. Ugyanis ezt, valamint a temetés különbözö fázisait, csak „igazi” halottakon lehet gyakorolni.
A városháza ebben is a zsidók segítségére sietett. A városi Patológiai Intézet megfelelő számú holttestet bocsátott a Chevrá Kádisá rendelkezésére, akik azokat megmosták, a Háláchá szerint kívül-belül kiöblítették, körmeiket levágták, majd kvázi el is temették őket. Így aztán most már Odesszában nem csak élni lehet zsidóként, hanem meghalni is.

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 40. szám – 2014. november 17.

 

Megszakítás