A zsidó kibucnikok „nemzsidók”?

 

A millennium felé közeledő Izraelben, amely alapító okmánya szerint egy Zsidó Állam – az utóbbi években a bíróságok állapítják meg, ki a zsidó és ki nem.

Valamikor mindenki tudta, hogy ezek a kritériumok a Háláchá által már több mint 3000 éve megállapítattak: zsidó az aki zsidó anya gyermekeként látta meg a napvilágot, vagy pedig törvényesen – a Háláchá előírásai szerint – betért a zsidóság kebelébe.

Napjainkban, az amerikai reform rabbik tevékenysége nyomán – az izraeli bíróságok veszik maguknak a bátorságot, hogy egyes törvénytelen reform-térítések nyomán – zsidónak deklaráljanak a nemzsidókat. Ez történt nemrég Jeruzsálemben, ahol egy járásbíró 23 embert nyilvánított zsidónak, anélkül hogy a Háláchá szerinti betérítés procedúráját lefolytatták volna.

Ez egy nem könnyű és nem rövid folyamat. Meg kell tanulni a zsidóság lényegét, történetét, vallási előírásait, és a jelöltnek el kell köteleznie magát, hogy azokat be fogja tartani. Ezenkívül ha a jelölt férfi – alá kell vetnie magát a körülmetélés procedúráján és alá kell merülnie a rituális fürdőben. Ha a prozelita-jelölt nő – akkor csak a zsidóság elfogadását és parancsolatainak el elkötelezést igénylik, no meg a rituális fürdőben (mikve) való alámerülést.

A Háláchá ugyancsak tiltja az érdekből jövő betérési szándékot – akár házasságról, akár egyéb anyagi érdekről van szó. Ezenkívül fontos előfeltétel, hogy a betérést szakavatott, Talmud-bölcsekből álló Bét-Din (rabbinikus bíróság) eszközölje, melynek tagjai maguk is betartják azokat a törvényeket és előírásokat, amiket a prozelita-jelölttől elvárnak.

Miközben a jeruzsálemi járásbíró nem-zsidókat íratott be zsidóként – egy munkaügyi bíróság azt a végzést hozta, hogy az izraeli kibucok (kollektív mezőgazdasági települések) tagjairól „nem lehet tudni, zsidók-e és így a szombattartás kötelező törvénye nem vonatkozik rájuk”. Így aztán míg a kis és nagy városokban az üzletek szombat és ünnepnapon zárva vannak – az egyes kibucokban működő vásárló-központok nyitva vannak és nagy üzleteket csinálnak, éppen szombaton, a zsidóság szent munkaszüneti napján…

 

A reform prozelita „hagyományos” karácsonyfája

 

Ide – a református térítésekhez, kapcsolódik az alább nemrég megtörtént sztori, amit a Hácofevallásos napilap egyik utóbbi számában találtunk.

Egy amerikai vallásos keresztény családban született nő – aki otthon vallásos életmódot folytatott – nemrég Izraelbe emigrált, ahol megismert egy zsidó fiatalembert, a „kedvéért” betért a zsidóságba egy reform-rabbi közreműködésével – vőlegénye szülei ellenérzését kiváltva. Ezek azt kérték, hogy a hölgy térjen be annak a rendje és módja szerint, valódi rabbiknál, a zsidó törvények szerint. A fiatalok nem hallgattak a szülőkre.

A legutóbb karácsonykor aztán kibújt a szög a zsákból. A reformtérített hölgy, díszes karácsonyfát állított otthon – ami még a férjének is sok volt, de a tiltakozásokat nem vette figyelembe, hanem azt mondta hogy a hagyományos karácsonyfa egy szokás, amiről ő nem hajlandó lemondani és ez nem ellenkezik zsidóságával – az ő felfogása szerint.

A zsidó felfogás szerint a betért aki előbbi vallása utasításait szokásait követi, illetve folytatja – annak betérése – még ha szabályos is volt – automatikusan annulálva lesz . Ezt a Háláchá azzal a kifejezéssel illeti, hogy Gér secházár löszuro, vagyis egy prozelita, aki visszatért az előző kerékvágányba…

Megjelent: Gut Sábesz 3. évfolyam 16. szám – 2014. október 6.

 

Megszakítás