ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ

Zágrábban beiktatták Kotel Dadont, Horvátország új főrabbiját

 

Zágrábban november 5-én, csütörtökön, beiktatták hivatalába Kotel Dadont, aki az izraeli Bár Ilán vallásos egyetem végzett növendéke és ugyancsak Izraelben nyert rabbi képesítést. Mielőtt Horvátországba ment, a budapesti Pedagógiumban tanított. Felesége magyar lány. Beiktatásán részvettek a magyarországi zsidóság világi vezetői valamint egy izraeli küldöttség is.

 

Pesti zsidó fiatalember – a Bukaresti nagytemplom főkántora

 

Aki Romániában jár és ellátogat a bukaresti Karál-zsinagógába, amely egyike a román főváros három működő zsidó templomának – ott egy kellemes hangú, de enyhén magyar kiejtésű fiatalemberrel találkozik, aki a zsinagóga főkántora.

Kővári Tibor – ez az ifjú neve – Budapesten tanult a rabbiképzőben, majd átképezte magát kántornak, és Romániában talált magának – jó – állást. Lévén nagyváradi születésű, jól bírja a román nyelvet és héberül is meglehetősen jól megtanult. Így aztán ha izraeli vendégek jönnek – Tibi tolmácsolja a hitközségi elnök „Professor inginer” Osy Lazár szavait. Ez történt a mi esetünkben is. A rosekól meleg szavakkal dicsérte a fiatal főkántor tevékenységét, aki egyfajta rabbihelyettesi szerepet is betölt, amikor az izraeli Menáchem Hákohén rabbi, akit a Joint választott ki Románia főrabbijának, éppen nincs jelen.

Szukkot lévén éppen a zsinagóga melletti ünnepi sátorban ebédelve, Kővári Tibor bemutatta menyasszonyát, egy helyes bukaresti zsidó  lányt, aki magyarul ugyan nem tud, de már tanul héberül… (NK)

 

A Vatikán 1942-ben tudott a Soáról

 

A Szentszék második világháborús szerepe a következő hetekben várhatóan újabb viták kereszttüzébe kerül, miután a brit fővárosban nyilvánosságra hozták: az akkori katolikus egyházfő értesült a világ államfői közül a leginkább arról, mi folyik a koncentrációs táborokban.

A ma 87 éves Gerhart Riegner – aki akkortájt a Zsidó Világtanács genfi irodáját vezette – most bejelentette: a Vatikán 1942 márciusában kapta meg azt a memorandumot, amely tájékoztatta XII. Piuszt a módszeres emberirtásról, a gázkamrákról és a tervezett Endlösungról. Riegner minderről a nemrég megjelent Ne Jamais Desesperer (Soha ne veszítsd el a reményt) című memoárjában emlékezik meg.

Az információ Monsignor Filippe Bernardini berni pápai nunciuson át jutott el XII. Piushoz, másfél hónappal az 1942. januári wannsee-i konferencia után. Wannsee-ben határozta el titokban a legfelsőbb náci vezetés, hogy kipusztítja a teljes zsidóságot.

Bizonyos, hogy a memoár eljutott a pápához. A Vatikán hivatalos történetírása (melyet jezsuiták írnak, akik korlátlanul hozzáférhetnek a szentszéki irattárakhoz) megemlíti, hogy Bernardini nuncius kézbesítette az üzenetet.

Az információ, mely egy Zürichi zsidó forrásból eredt, igen részletes volt. Ezzel a forrással egy meg nem nevezett német nagyiparos tudatta, hogy a nácik mintegy négymillió zsidó meggyilkolására készülnek, mégpedig Ciklon-B gázzal.

Riegner a most megjelent emlékiratában azt is megemlíti, hogy memorandumának számos példánya létezik különféle irattárakban, ám a Vatikán összes eddigi, a Holocausttal kapcsolatos állásfoglalása (beleértve a mostani pápa, II. János-Pál zsidó részről meglehetősen hiányosnak minősített bocsánatkérését is) mélyen hallgat erről a dokumentumról.

Riegner, akit a II. világháború előtt azt követően neveztek ki a Zsidó Világtanács genfi irodájának élére, hogy az üldözés elől elmenekült Németországból, a borzalom éveiben annak szentelte magát, hogy a világ zsidóságát figyelmeztesse. Amikor a pápa a figyelmeztetést megkapta, a német, az osztrák és a csehszlovák zsidók deportálása már javában folyt, és megkezdődött a gettósítás Franciaország északi részén, a megszállt Belgiumban és Hollandiában is.

A Riegner-memorandum arra kérte a Vatikánt, minden erővel hasson oda, hogy ne jusson hasonló sorsra Románia, sem pedig a két, németek által kreált bábrezsim, az Ante Pavelic-féle usztasa horvát állam és Szlovákia zsidósága. A szlovákiai bábrezsimet egyébként egy katolikus pap, Josef Tiso vezette.

 

Mészárlás a bagdadi zsinagógában

 

Négy embert gyilkolt meg egy palesztin férfi az iraki főváros egyetlen, még működő zsinagógájában.

Két áldozat zsidó volt, kettő pedig muzulmán alkalmazott. A templomban épp Szukkot megünneplésére készültek, amikor az egyiptomi útlevéllel rendelkező, Irakban élő palesztin férfi belépett a helyi zsidó közösségi központban lévő zsinagógába, és lövöldözni kezdett.

Az Izraelben élő iraki zsidókat tömörítő Babiloni Zsidó Örökség szervezet közleményt bocsátott ki, mely szerint „az Izraelben és a világban másutt élő iraki zsidókat megdöbbentette ez az undorító és gyáva tett… Acselekmény teljes felelőssége Irak elnökét terheli. Ideje már, hogy az iraki hatóságok engedélyezzék a még ott élő kisszámú zsidónak a távozást abba az országba, mely hajlandó befogadni őket.”

Irakban ma száznál kevesebb zsidó él állandó fenyegetettségben. Az utóbbi években nem tudni arról, hogy nagyobb bűncselekményeket követtek volna el ellenűk. Az iraki zsidó közösség vezetőit rendszeresen arra kényszerítik, hogy hűséget esküdjenek Szaddam Husszeinnek.