A fehéroroszországi Breszt-Litovszk zsidó temetője fontos emlékhely, mégsem jelzi semmi a helyét.

Debra Brunner és csapata, a The Together Plan 2014-ben kezdett el azon dolgozni, hogy emléket állítson a breszt-litovszki zsidó temetőnek, miután városszerte építkezéseken és egy második világháborús túsztábor helyén mintegy ezer zsidó sírkövet fedeztek fel. Az egykori temető helyén ma sportpálya található, ám a városban egykor népes zsidó közösség élt, itt látta meg a napvilágot 1913-ban Izrael Állam hatodik miniszterelnöke, Menáchem Begin.

A The Together Plan adománygyűjtő szervezetet Brunner alapította és ő is vezeti. A zsidó sírkövekre akkor lett figyelmes, amikor 2014-ben a szervezet nyári táborát vezette. Ekkor rövid filmet is készített a sírkövekről, melyek építkezések során bukkantak fel: „A sírkövek építési területeken kerültek elő, amikor a régi épületeket lebontották és kiásták az új házak alapjait… A Felix Warburg Telepet az amerikai Joint alapította 1921-ben a zsidó közösség azon tagjainak, aki sokat szenvedtek az első világháború során.” Ebben az épületkomplexumban a második világháború idején háborús foglyokat tartottak bezárva: „Először a nácik használták, hogy szovjeteket tartsanak fogva, majd a szovjetek, hogy nácikat őrizzenek benne. Ebben az időben történt, hogy a szovjet parancsnok arra kényszerítette a német rabokat, hogy a zsidó temetőből vett sírkövekkel kövezzék ki a tábor elülső részét. Így próbálta megoldani a tábor higiénés problémáit.”

Brunner azt is elmondta: ahogy a Warburg Telep házai lakatlanokká váltak, lassan építési vállalkozások jelentek meg befektetés és fejlesztés reményében. Ekkor találták meg a sírköveket a helyszínen.

Most arra készülnek, hogy a felfedezett és összegyűjtött zsidó sírkövek felhasználásával emléket emelnek az elveszett zsidó temetőnek, melynek segítségével az arra járók megismerkedhetnek annak történetével. Az emlékmű tiszteleg a breszti zsidó közösség tagjai előtt, azok előtt is, akik még a holokauszt előtt éltek és azok előtt is, akiket a soá során gyilkoltak meg. A helyi zsidó közösség 26 ezer tagját kényszerítették a városban létrehozott gettóba, majd onnan szállították őket Bornájá Gorába, ahol hatalmas gödrökbe lőtték őket. A történészek úgy vélik, hogy mindössze 19-en élték túl a mészárlást. Az alkotás az odaveszettekre is emlékezik. A projekt a tervek szerint három éven belül készül el.

Brunner szerint a breszt-litovszki zsidó temető fontos helyszín, ám mind a mai napig jelöletlen. „Napjainkban futóösvény található itt” – mondja, és hozzáteszi: „Ám rengeteg ember van itt eltemetve. Breszt volt az a város, ahonnan a nácik 1941-ben megtámadták a Szovjetuniót és az Einsatzgruppe gyilkos egységei is innen masíroztak be. Itt született Menáchem Begin és a nagy nevű Soloveichik rabbik is innen származnak… a város és történelme nagy jelentőséggel bír és ez szolgáltatta számomra az inspirációt.”

A kövek 2014-ben nagyrészt meglehetősen rossz állapotban voltak. A helyi városvezetés egy kupacban tartotta őket más kiásott törmelékkel együtt, amikor Brunner és csapata ráakadt a sírkövekre. Éppen ebben az időben találtak meg számos sírkövet egy áruház alapjainak kiásása során. „Elmentünk az építkezés helyszínére és láttuk, ahogy a sírkövek felszínre bukkannak. Furcsa és rossz látvány volt. Adománygyűjtő kampányunkkal pénzt gyűjtöttünk, hogy az összegyűjtött köveket kerítéssel védhessük a rongálástól és azt is mi finanszíroztuk, hogy a köveket az építkezés területéről a breszti erődhöz szállítsák, oda, ahol a többi kő várakozott összegyűjtve.” Az emlékmű megépítése különféle okok miatt csúszott, és amikor a csapat 2019-ben visszatért, akkor meglepve tapasztalta, hogy a kövek eltűntek. Némi utánajárással kiderült, hogy a városvezetés Breszt határain kívülre szállíttatta őket. Becslések szerint nagyjából ezer darabról van egyébként szó, melyek közül sok kő törött, csupán mintegy egyharmaduk maradt meg épen és érintetlenül. Az elkövetkező hónapban minden egyes darabot lefényképeznek, majd elolvassák és lefordítják a feliratokat és katalogizálják a darabokat. A kövek között valószínűleg akad majd olyan, amely az 1850-es évekre datálódik, a legújabbak pedig 1940-ből származnak.

Brunner fontosnak tartja, hogy szervezete részt vállaljon a zsidó történelem megőrzésében és abban, hogy továbbadják az elfelejtett zsidó közösségek történetét.

zsido.com

Forrás: israelnewsstand