A középkori zsidó irodalom és gondolkodás új korszak elé néz. A MiDRASH nevű nemzetközi kutatási projekt – amely hat évre szóló, 11,5 millió dolláros ERC-támogatást kapott – vállalkozott arra, hogy digitálisan átírja és feldolgozza a Kairói Geniza több mint 400 000 töredékét, valamint további héber kéziratokat. Az Izraeli Nemzeti Könyvtár hétfői bejelentése szerint ezzel soha nem látott részletességgel tárulhat fel a középkori zsidó kéziratos kultúra.
A genizafragmensek döntő többségét ugyan már évekkel ezelőtt lefotózták, de kevesebb mint 15 százalékukat transzkribálták. Sok anyagot valójában még senki sem olvasott el teljes egészében. A MiDRASH csapata ezen változtat most: paleográfusok, nyelvészek, informatikusok és judaisták együtt dolgoznak azon, hogy a héber, arámi és judeoarab szövegek először váljanak kereshetővé és összehasonlíthatóvá.
Egy ezeréves időkapszula
A zsidó jog szerint az Örökkévaló neve miatt nem szabad rituális szövegeket eldobni vagy megsemmisíteni. A kairói Ben Ezra zsinagóga közössége ezért körülbelül ezer éven át ide helyezte el leveleit, imakönyveit, kéziratait és minden vallási jelentőségű írását.
A száraz egyiptomi klíma megőrizte ezt a páratlan kincset, amelyre a modern tudomány 1896-ban figyelt fel. A töredékek többsége később Angliába került, így ma a világ egyik legnagyobb zsidó kéziratgyűjteményének alapját adják.
Hogyan születik újjá 400 000 töredék?
A MiDRASH célja nem csupán a másolás, hanem egy újfajta hozzáférés megteremtése a teljes héber kéziratos hagyományhoz.
A projekt az eScriptorium nevű nyílt forráskódú platformmal dolgozik, amely képes automatikusan felismerni és átírni a héber írású szövegeket. A szakértők manuálisan táplált adatokkal tanítják a rendszert, amely hónapokon belül akár 10 millió új kéziratoldal átírására is képes lesz.
A digitalizált töredékek minden kutató számára elérhetővé válnak az Izraeli Nemzeti Könyvtár online felületén, eredeti képekkel együtt.
A geniza mélyrétegei
Daniel Stökl Ben Ezra professzor szerint a fordítás csak a kezdet. A cél az, hogy feltárják, hogyan terjedtek, változtak és idézték egymást a zsidó szövegek évszázadokon keresztül.
Az összehasonlítható digitális szövegek révén kiderülhet:
- mely rabbinikus történetek honnan származnak,
- hogyan változtak a midrások a muszlim és a keresztény világban,
- milyen gondolatok éltek tovább egyik kéziratos kultúrából a másikba.
Ez a típusú kutatás eddig elképzelhetetlen volt.
A technológia és a hagyomány találkozása
A projekt mögött álló intézmények sora önmagában lenyűgöző. Az Oxfordi Egyetem, a Tel-Avivi Egyetem, a Bar-Ilan Egyetem, a PSL és a Haifai Egyetem csapatai dolgoznak együtt. A Princeton Geniza Project pedig további támogatást nyújt.
Az Izraeli Nemzeti Könyvtár szerint a MiDRASH „a következő nagy technológiai ugrás”, amely David Ben-Gurion 1950-ben indított mikrofilmes gyűjtőprogramjának örököse.
Mit hozhat a következő évtized?
A kutatók bizakodnak, hogy a projekt számtalan új felfedezést hoz. Elveszettnek hitt szövegek kerülhetnek elő, ismeretlen történetek, levelek, imaszövegek, midrások és közösségi dokumentumok.
Ahogy Dr. Tsafra Siew fogalmaz:
„A teljes kéziratos hagyomány együttes látképe teszi lehetővé azokat a nagy, mély kérdéseket, amelyeket eddig nem tudtunk feltenni.”
Forrás: TOI
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.