Drámai módon visszatér az antiszemitizmus Közép-Európába – írja a magyar zsidóellenességgel foglalkozó cikkre reagálva a két világháború közti híres magyar diplomata, Szegedy-Maszák Aladár lánya a New York Timesba olvasói levélben. Az alapkamat sorozatos csökkentéséről ír a Financial Times. A Guardian Orbán rezsiharcáról számol be, írásuk szerint, nem baloldali önámítás, hogy szembe lehet szállni a hat nagy energiaszolgáltatóval. A Wirtschaftsblatt arról cikkez, hogy hat hónappal a választások előtt Orbán Viktor szilárdan ül a nyeregben és visszhang nélkül maradnak a felhívások a „diktatúra“ megbuktatására.

New York Times

Olvasói levelében Szegedy-Maszák Mariann felidézi, hogy az erősen zsidóellenes Jobbik a 3. legnagyobb erő a parlamentben, továbbá hogy egyik képviselője a zsidó törvényhozók összeírását sürgette, amit még a jobboldali kormány is elítélt. Hozzátette: a nemzetközi bírálatok miatt a hónap elején a hatalom megígérte, hogy lecsap az antiszemitizmusra. A levél feladója, aki egyébként újságíró Amerikában, megállapította, hogy történelmi okoknál fogva sok magyar számára a kommunista-ellenesség egyben a zsidók és a kapitalizmus elutasítását is jelenti. Az ő családjukban ez utóbbi kettő összefonódott, mert az édesanyja Weisz Manfréd-rokon volt, ezért most számára erősen kérdéses, mit tennének a szülők a mai Magyarországon, ahol a múlt közhelyei táplálják a Jobbik népszerűségét.

Financial Times

Az eltelt 15 hónapban Magyarország kihasználta a javuló inflációs adatokat, valamint a kedvező globális légkört, és kevesebb, mint a felére csökkentette az alapkamatot. A londoni elemző, Nicholas Spiro szerint az áremelkedés szintjének kedvező kilátásai további kamatvágásra bátorítják a Monetáris Tanácsot, ami a fizetési mérleg többletével párosulva azt eredményezi, hogy a befektetők – a korábbi álláspontot felülvizsgálva – jelenleg egyszerűen imádják a magyar államkötvényeket. William Jackson a Capital Economicstől azonban úgy gondolja: egy sereg ok miatt azt kell gondolni, hogy közeledik a monetáris könnyítés vége. A gazdaság lassú javulása és a maginfláció emelkedése folytán ugyanis a további jelentős kamatmérséklés a forint lényeges gyengülésének kockázatát rejtené magában. Ráadásul a 3. negyedévi magyar gazdasági adatok nem igazán voltak meggyőzőek. Ehhez járul, hogy kiéleződhet a feszültség a kormány és a bankok között. A lap azonban úgy véli, hogy a hatalom megegyezésre törekszik majd a pénzintézetekkel a jelzáloghitelek ügyében. Maga Jackson azt jósolja, hogy ha létrejön a megállapodás és nem sújtja újabb válság az euróövezetet, akkor az idén 3 %-ra mehet le az alapkamat.

Guardian

A lap szerint nem baloldali önámítás, hogy szembe lehet szállni a hat nagy energiaszolgáltatóval, tessék csak megkérdezni Magyarországot, amely immár 20 %-kal csökkenti a rezsidíjakat és az ágazatot ismét állami kézbe akarja venni. Orbán sokkal keményebben bánik a szektor nyerészkedő cégeivel, mint ahogyan azt Ed Miliband egyáltalán megpendítette. Szóval akkor hol van Európa szocialista bástyája, és melyik balos vezeti? A válasz: Orbán Viktor, aki noha a középjobb Fidesz hevesen antikommunista első embere, háborút hirdetett a spekuláns energiavállalatok ellen. A választások közeledtével persze meg lehet kérdezni, hogy mi vezérli Orbánt az energiatársaságok ellen. Magyar politikusok gúnyolódtak a kormányfő populista álláspontján, ám a rezsidíjak lejjebb vitele megkönnyebbülést hozott az átlagembereknek és elviselhetőbbé tette a mindennapi életet egy olyan országban, amelyben a háztartások kiadásainak 20 %-a a gázra megy el. A kabinet piaci árbeavatkozásának köszönhető, hogy a párt magasan vezet a közvélemény kutatásokban, és így valószínű, hogy Orbán megtarthatja pozícióját a választások után is. A brit konzervatívok tanulhatnának a magyarok gazdasági gaulle-izmusából.

Wirtschaftsblatt

Hat hónappal a választások előtt Orbán Viktor szilárdan ül a nyeregben és visszhang nélkül maradnak a felhívások a „diktatúra“ megbuktatására. A felmérések szerint gyenge alapokra támaszkodnak az ellenzék hatalomváltáshoz fűződő várakozásai. A legfrissebb közvélemény kutatás azt hozta ki, hogy 55 % új kormányt akar, de a középbal ellenzéket csupán 37 % támogatja. A szocialisták számára ismert akadályok zárják el a célhoz vezető utat: így személyes hiúságok, régi sérelmek és belső rivalizálás. Ez egészen odáig megy, hogy az MSZP-Együtt nem állít közös miniszterelnök-jelöltet. Emellett a baloldalt üldözi a múlt egyik árnya, a Demokratikus Koalíció. Gyenge népszerűsége dacára Gyurcsány magát tartja az egyetlen olyannak, aki le tudja győzni Orbánt, de személye fölöttébb vitatott. A vele kötendő szövetség megkönnyítené a miniszterelnök számára, hogy ismét hangulatot keltsen a baloldal ellen. Szakértők szerint ugyanakkor a Jobbik több szavazatot visz el a kormánytábortól, mint a másik oldaltól.

(Klubrádió/Szelestey Lajos)

Megszakítás