Ön mit tenne, ha egyszer csak egy köteg pénz heverne a lábai előtt, de a közelben nem lenne senki, aki elhagyhatta volna? Megkeresné a tulajdonost? Vagy inkább zsebre vágná a talált pénzt?
Nos, az utóbbi még a háláchá szerint is elfogadható lenne, ugyanis ha nincsen a pénzen megkülönböztető jelzés amely alapján egyértelműen megállapítható, hogy kihez tartozott, akkor a tulajdonos nem beazonosítható, ezért értelmezhető úgy, hogy már lemondott róla. Ahogy azt a Kicur Sulchán Áruch (187:2–3.) egyszerűen megfogalmazza:
„Bár oly helyen, ahol nagyobbrészt nem-zsidók laknak, ha látja is, hogy zsidó jele van rajta, a törvény szerint nem köteles azt kutatni és visszaadni, mert általában feltehető, hogy már lemondott róla, mindamellett jobb és helyesebb a törvény, méltányosság és jog határain belül azt visszaadni a gazdájának, kinek jelét látta rajta, sőt kényszeríteni is lehet őt erre. Ha a megtaláló szegény ember, az elvesztője pedig gazdag ember, nem kell a jog és méltányosság határain belül vele bánnia. Olyan helyen, hol az állami törvény minden talált dolog visszaadására kötelez, tartozik azt minden esetben visszaszolgáltatni.
Ha az elveszett dolgot, akár van rajta ismertetőjel, akár nincsen, oly helyzetben találták, mely által feltehető, hogy odatették, például ruhát vagy ásót a falkerítéshez támasztva, ha kétséges is, hogy szándékosan tették-e oda, vagy ott vesztették, tilos hozzányúlni.”
A zsidó jog ellen tehát nem vét, aki jelöletlen talált pénzt tesz zsebre (bár az állami törvények ellen véthet), azonban vallásos zsidó szempontból van egy magasztosabb megközelítése is ennek, mégpedig a „Kidus háSém” elve, vagyis az Örökkévaló nevének megszentelése. Az elv szerint, akárkié is legyen az elvesztett dolog, jelen esetben pénz, még akkor is Kidus háSémet okozhat annak a visszaszolgáltatása, ha a tárgy nem zsidóhoz köthető.
Néhány nappal ezelőtt az Illinois állambeli Skokie-ban lévő Fasman Jesiva gimnázium pár tanulójának lehetősége nyílt arra, hogy olyan talált pénzről döntsenek, amelynek látszólag nem volt gazdája, sőt, egy ideig úgy tűnt, hogy a pénz a fák őszülő lomjáról hullik – adta hírül a VINnews ortodox internetes portál.
„Nagyon szeles idő volt, és a pénz szó szerint lebegett a levegőben.” – mondta a jesiva egyik tanulója, Zev Goldstein a CBS 2 riporterének Steven Graves-nek.
Goldstein és barátai a reggeliről sétáltak vissza a jesivába elmúlt csütörtök reggel, amikor az utca melletti fűben, a fűtől eltérő dolgok is zöldelleni kezdtek. „Kié lehet ez és honnan jön?” – tette fel a kérdést Coby Kamish, Zev barátja.
Kamish csakhamar rájött, hogy valami nem stimmel, ugyanis, amikor megpróbálta odaadni a lába elé fújt bankókat annak a férfinak, aki kicsit távolabb szedegette fel a papírpénzt, az csak annyit mondott neki: „Tartsd csak meg!”, mire a fiú azt mondta: „Ez furcsa, miért mondta, hogy tartsam meg?”
„Először azt hittem, hogy az a helyes, ha odaadom a pénzt annak az embernek, mert valójában az övé.” De csakhamar kiderült, miért volt ilyen „nagylelkű” a férfi. Egyszerűen azért, mert nem az övé volt a pénz, csupán felszedte magának, majd elsietett vele. Ezután vették csak észre a fiúk az utca másik oldalán parkoló páncélozott pénzszállító autót.
„Nyilvánvalóan az ATM-hez való szállítás közben fújta ki a pénzt a ládákból.” A hatalmas szél ellenére végülis mintegy 790 dollárt (mintegy 250 ezer forintot) sikerült összeszedniük a fiúknak, melyet aztán a rendőrségen adtak le.
A Skokie rendőrség szóvivője a jelenleg is folyó nyomozás miatt még nem nyilatkozhatott arról, hogy pontosan mennyi pénz kelt szárnyra, s abból mennyi mennyinek kelt lába. Mindenesetre annyit elmondtak, hogy nagyon hálásak a zsidó tinédzsereknek a becsületes hozzáállásukért.
Betöltés ...