Az a gond, hogy a nácik ellen harcoló ellenállók szinte mindannyian kapcsolatban álltak a Szovjetúnióval.

A Vilniusi Egyetem közleménye szerint az intézmény kész akadémiai elismerésben részesíteni azokat a zsidó diákokat, akiket a holokauszt során meggyilkoltak – feltéve, ha nem működtek együtt a kommunistákkal. Az „Emlékezés Helyreállítása” néven indított kezdeményezés keretein belül az egyetem az áldozatok családtagjait bátorítja arra, hogy jelentkezzenek az elismerésért.

Az intézmény által közzétett felhívás leszögezi: a diplomákat nem adják át, amennyiben „bármilyen bizonyíték alátámasztja, hogy az illető totalitárius rezsimek politikai vagy redőri egységeivel működött együtt” – azaz a programból kizárnak minden olyan diákot, aki egykor a kommunista vagy szovjet-barát partizánokkal együttműködve vett részt a nácik elleni harcban. Márpedig a második világháború idején Litvániában csaknem az összes ellenálló csoport kapcsolódott valamilyen módon a Szovjetunióhoz – olvasható a Jewish Telegraphic Agency oldalán.

Kizáró ok továbbá a gyenge tanulmányi eredmény, valamint „olyan tényezők a diákok életrajzában”, amelyek „összeegyeztethetetlenek az Emlékezés Diplomájának tartalmával, és annak koncepciójával”. A levéltári hiányosságok megnehezítik a holokauszt idején tanuló zsidó diákok azonosítását – szerepel az egyetem nyilatkozatában.

Az ügy jól szemlélteti azt a hozzáállást, amely az ország állami vezetésének történelmi emlékezetét hosszú idők óta jellemzi. Litvánia az egyetlen kelet-európai ország, amely a szovjet uralmat a népirtás egyik formájaként tartja számon. A múltról folytatott párbeszédre erősen hat a történészek által „kettős népirtás” elméletének nevezett ideológia, a nácizmus és a kommunizmus bűneit egyenlőnek nyilvánító „vörös-barna” eszme.

2008-ban litván ügyészek három zsidó partizán ellen indítottak eljárást háborús bűnök elkövetésének vádjával. A vizsgálatnak végül az ügy körül kialakult nemzetközi felháborodás vetett véget. Efraim Zuroff, világhírű „nácivadász”, a Simon Wiesenthal Központ izraeli vezetője szerint a litván vezetés magatartásának célja, hogy elhomályosítsa az ország lakosságának második világháborúban betöltött szerepét, amely következtében a 230 000 fős litván zsidóságnak 95 százaléka életét veszítette a holokauszt idején. „A litván állam erőfeszítéseket tesz azért, hogy Litvániát áldozatként fesse le. Anélkül, hogy szót említene arról a sok litvánról, akik elkövetőkként álltak a nácik szolgálatában” – hangsúlyozta Zuroff.

A posztumusz diplomák kiosztásának ötlete egy izraeli orvosprofesszor felvetésének eredményeként született meg. Moshe Lapidot tavaly arra kérte az egyetemet, hogy részesítsék elismerésben egykori bácsikáját, Chlaunė Meištovskist, aki az intézmény hallgatójaként kémiát tanult, mielőtt meggyilkolták. Lapidot végül áprilisban Izrael vilniusi nagykövetségén vehette át a családtagjának járó diplomát.

zsido.com

Kép forrása: vu.lt

Megszakítás