Szimchát Tóra ünnepével ismét elkezdtük a Tóra éves olvasását, és máris a világ teremtésének történetéhez érkeztünk.
De vajon tényleg ros hásánákor teremtette Isten a világot?
A zsidó hagyomány szerint nem ros hásánákor kezdődött a világ teremtése. Az őszi nagyünnepekhez kapcsolódó magyarázat egy kevésbé ismert részletre hívja fel a figyelmet. A zsidó újév valójában a teremtés hatodik napjára, az első ember megalkotására emlékeztet. De mikor kezdődött a világ teremtése, és miért éppen az ember napja lett az újév?
A Tóra első szavai jól ismertek:
„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.”
A Berésit hetiszakasz a világ teremtésének történetével indul, amelyben az Örökkévaló hat nap alatt megalkotja a világot, a hetedik napon pedig megpihen.
Nem ros hásánákor kezdődött a teremtés
A zsidó naptár szerint ros hásánát tisré hónap első két napján ünnepeljük. Sokan úgy gondolhatják, hogy ez a világ teremtésének évfordulója, a hagyományos magyarázat szerint azonban a teremtés első napja elul hónap 25-re esik.
A hat napig tartó teremtés folyamatának csúcspontja az ember megalkotása volt. A zsidó időszámítás ezért ros hásánákor nem egyszerűen a világ születésére emlékezik, hanem arra a napra, amikor az Örökkévaló megteremtette Ádámot, az első embert.
Miért az ember teremtése lett az újév középpontja?
Felmerül a kérdés, hogy ha a világ létrehozása az isteni teremtőerő legnagyobb megnyilvánulása, miért nem annak első napját ünnepeljük újévként? A zsidó hagyomány egyik magyarázata szerint az ember megteremtésével valami egészen új kezdődött. Az ember ugyanis nem csupán része a világnak, de képes felismerni a Teremtőjét, tudatosan viszonyulni hozzá, és tetteivel felelősséget vállalni a környezetéért.
A ros hásánái imákban is megjelenik ez a gondolat. A hagyomány szerint Ádám már megteremtése napján az Örökkévaló királyságát hirdette, és a teremtett világot is erre szólította fel. Az ember feladata nem merül ki abban, hogy él a világban. A cselekedeteivel is hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ jobbá váljon.
Ez a szemlélet a zsidó újév üzenetét is meghatározza. Ros hásáná nemcsak az idő múlásáról szól, hanem az önvizsgálatról, a felelősségről és az újrakezdés lehetőségéről is.
Mit üzen a teremtéstörténet a mai embernek?
A Berésit hetiszakasz nem csupán a világ eredetéről szóló ősi elbeszélés. A zsidó hagyomány értelmezésében a teremtéstörténet azt is megmutatja, milyen helyet foglal el az ember a világban, és milyen felelősség hárul rá. Köves Slomó rabbi a Berésit első fejezetét elemző tanításában arra is felhívja a figyelmet, hogy a Tóra nem természettudományos tankönyvként beszél a világ eredetéről. A szöveg célja az is, hogy útmutatást adjon az emberi élethez, és segítsen megérteni a világban betöltött szerepünket. A teremtés története így minden évben új kérdéseket vet fel: hogyan élünk, mit kezdünk a lehetőségeinkkel, és milyen nyomot hagyunk magunk után?
A zsidó hagyomány válasza szerint az ember teremtése nem csupán egy esemény a világ történetében. Olyan kezdet, amely az ember felelősségét és a jobbá tétel lehetőségét is magában hordozza.
Fotó: AI
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.