A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!

Szimchát Tóra ünnepével ismét elkezdtük a Tóra éves olvasását, és máris a világ teremtésének történetéhez érkeztünk.

De vajon tényleg ros hásánákor teremtette Isten a világot? 

A zsidó hagyomány szerint nem ros hásánákor kezdődött a világ teremtése. Az őszi nagyünnepekhez kapcsolódó magyarázat egy kevésbé ismert részletre hívja fel a figyelmet. A zsidó újév valójában a teremtés hatodik napjára, az első ember megalkotására emlékeztet. De mikor kezdődött a világ teremtése, és miért éppen az ember napja lett az újév?

A Tóra első szavai jól ismertek:

„Kezdetben teremtette Isten az eget és a földet.”

A Berésit hetiszakasz a világ teremtésének történetével indul, amelyben az Örökkévaló hat nap alatt megalkotja a világot, a hetedik napon pedig megpihen. 

Nem ros hásánákor kezdődött a teremtés

A zsidó naptár szerint ros hásánát tisré hónap első két napján ünnepeljük. Sokan úgy gondolhatják, hogy ez a világ teremtésének évfordulója, a hagyományos magyarázat szerint azonban a teremtés első napja elul hónap 25-re esik.

Elul 25: a világ teremtésének napja

Emlékezzünk meg a teremtés kezdetére és gondoljuk át az elmúlt évben végrehajtott tetteinket.

A hat napig tartó teremtés folyamatának csúcspontja az ember megalkotása volt. A zsidó időszámítás ezért ros hásánákor nem egyszerűen a világ születésére emlékezik, hanem arra a napra, amikor az Örökkévaló megteremtette Ádámot, az első embert.

Miért az ember teremtése lett az újév középpontja?

Felmerül a kérdés, hogy ha a világ létrehozása az isteni teremtőerő legnagyobb megnyilvánulása, miért nem annak első napját ünnepeljük újévként? A zsidó hagyomány egyik magyarázata szerint az ember megteremtésével valami egészen új kezdődött. Az ember ugyanis nem csupán része a világnak, de képes felismerni a Teremtőjét, tudatosan viszonyulni hozzá, és tetteivel felelősséget vállalni a környezetéért.

A ros hásánái imákban is megjelenik ez a gondolat. A hagyomány szerint Ádám már megteremtése napján az Örökkévaló királyságát hirdette, és a teremtett világot is erre szólította fel. Az ember feladata nem merül ki abban, hogy él a világban. A cselekedeteivel is hozzájárulhat ahhoz, hogy a világ jobbá váljon.

Ez a szemlélet a zsidó újév üzenetét is meghatározza. Ros hásáná nemcsak az idő múlásáról szól, hanem az önvizsgálatról, a felelősségről és az újrakezdés lehetőségéről is.

Ros hásáná: Az ember teremtése

Ros hásáná: Az ember teremtése   „E napon jött létre a világ” Ros Hásáná a világ teremtését idézi fel, miként az imában is elhangzik: „E napon jött létre a világ”.

Mit üzen a teremtéstörténet a mai embernek?

A Berésit hetiszakasz nem csupán a világ eredetéről szóló ősi elbeszélés. A zsidó hagyomány értelmezésében a teremtéstörténet azt is megmutatja, milyen helyet foglal el az ember a világban, és milyen felelősség hárul rá. Köves Slomó rabbi a Berésit első fejezetét elemző tanításában arra is felhívja a figyelmet, hogy a Tóra nem természettudományos tankönyvként beszél a világ eredetéről. A szöveg célja az is, hogy útmutatást adjon az emberi élethez, és segítsen megérteni a világban betöltött szerepünket. A teremtés története így minden évben új kérdéseket vet fel: hogyan élünk, mit kezdünk a lehetőségeinkkel, és milyen nyomot hagyunk magunk után?

A zsidó hagyomány válasza szerint az ember teremtése nem csupán egy esemény a világ történetében. Olyan kezdet, amely az ember felelősségét és a jobbá tétel lehetőségét is magában hordozza.

Fotó: AI

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.