„Ne váljon el” – így szólt a rabbi válasza. A levelet egy különleges londoni kiállításon lehet megtekinteni, számos egyéb érdekességgel együtt.

Az online látogatható kiállításon a Brit Nemzeti Könyvtár háromezer darabos héber kézirat gyűjteményének 40 értékes darabját lehet megtekinteni. A kiállítás a diaszpórában élő zsidó közösségek és a körülöttük élő népek közötti kapcsolatot kívánja bemutatni.

A 250 éves gyűjtemény anyagának digitalizálását a közelmúltban fejezték be és ezzel a tárlattal kívánják megünnepelni ezt a fontos mérföldkőnek számító eredményt. “A kéziratok digitalizálása révén a világon bárki számára elérhetővé vált a gyűjteményünk, méghozzá ingyen. A tárlaton a sokak által jól ismert dokumentumok mellett olyan kéziratokat is bemutatunk, melyeket korábban nem lehetett megtekinteni” – mondta Ilana Tahan, a gyűjtemény kurátora.

A kéziratok témája érinti a vallást, a tudományt, a jogot, a zenét, a filozófiát, a mágiát, az alkímiát és a kabalát. Találunk dokumentumokat Európából, Észak-Afrikából, a Közel-Keletről, Indiából és Kínából is.

A kiállítás legrégebbi darabja egy X. századi Biblia, mely az egyik legrégebbi héber Biblia a világon. Az Egyiptomban készül könyv lapjait az iszlám művészekre jellemző geometrikus és virágmintás rajzok díszítik. Megtekinthetünk egy XIV. századi, Katalóniából származó Bibliát is és egy olyan tóratekercset, melyet a kínai Kaifeng zsidó közössége használt.

Egy XIII. századi, az angliai Norwichban készült lakásvásárlási szerződésben azt olvashatjuk, hogy Miriam, Osaja rabbi felesége lemond az ingatlanhoz fűződő tulajdonjogáról. A dokumentum sokat elárul a középkori zsidó nők tulajdonlásáról és üzleti ügyeiről. “A legérdekesebb ebben a kéziratban az a tény, hogy elsősorban héberül íródott, mégis elfogadták Angliában” – mondta Tahan. Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy 1290-ben, tíz évvel a szerződés keletkezése után az összes zsidót kiűzték Angliából, I. Eduárd király parancsára.

250 évvel később VIII. Henrik mégis egy rabbihoz fordult, hogy kikérje véleményét válása ügyében. Aragóniai Katalinnal kötött frigyéből nem született fiúgyermek, s az uralkodó vallási indokot keresett, hogy válását alátámassza. Korábban a pápától kapott engedélyt arra, hogy elvehesse Katalint, aki bátyja özvegye volt. Mivel sógorházasságról (levirátus) volt szó, melyet a zsidó Biblia szabályoz, így egy rabbinak tette fel ezzel kapcsolatos kérdéseit. Zsidók azonban akkor már nem éltek Angliában, így egy olaszországi rabbihoz, Jááákov Refáelhez fordult.

A rabbi válaszlevelében – mely megtekinthető a kiállításon – nem éppen azt írta, amit a király látni szeretett volna. Véleménye szerint a sógorházasság parancsa felülírja a testvér házastársával fenntartott nemi kapcsolat tilalmát, így erre nem lehet hivatkozni a házasság érvénytelenítését kérve.

Más időben és helyszínen azonban nem voltak kíváncsiak a zsidó jogban rejlő bölcsességre és inkább a zsidó vallásos irodalom elpusztítására törekedtek. A tárlaton megtekinthető az 1596-ban kiadott “Megtisztítás Könyve”, mely abc-sorrendben közli a katolikus egyház által betiltott 450 héber könyv listáját, melyet a cenzorok “veszélyesnek és istenkáromlónak” tartottak. A könyv szerzője, Dominico Irosolimitano több mint 200 000 héber könyvet és kéziratot ellenőrzött. Ezek egyike, egy 700 évvel ezelőtt, Németországból származó jogi szöveg négy különböző olasz cenzor aláírását viselte, akik 1599 és 1640 között vizsgálták át a könyvet, keresztényellenes tartalom után kutatva. Sajnálatos módon hárman közülük kitért zsidók voltak.

Megrázó olvasmány a bolognai Jismáel Hanina rabbi beszámolója arról, hogy milyen kínzásokat kellett kiállnia a pápai inkvizíció fogságában 1568-ban. Néhány hónappal később azután minden zsidót kiűztek a városból. Hasonló történetről olvashatunk egy XVII. századi iratban, melyből kiderül, hogy Észak-Afrikában egy Jahja ibn Jahja nevű lázadó hogyan akarta kitérésre kényszeríteni a zsidókat. A közösséget végül a török szultán ellentámadása és győzelme mentette meg.

A tárlat anyagából az is kiderül, hogy a gyakori üldöztetések ellenére a zsidók milyen fontos módon járultak hozzá az európai kultúra fejlődéséhez. “A zsidók az egész világon szétszóródva éltek, így sokan közülük számos nyelven beszéltek és több kultúrában otthonosan mozogtak. Gyakran fordítottak arab, latin és héber nyelvű szövegeket és a zsidók közvetítésével érte el Európát a görög és arab bölcselet” – magyarázta Tahan.

A fentiekre jó példa egy XV. századi kötet, mely a középkor egyik legfontosabb orvosi könyvének, az Ibn Szina által a XI. században írt „A gyógyítás kánona” című munkájának héber fordítása. A gazdagon illusztrált és 650 receptet tartalmazó könyvet egy itáliai zsidó, Nátán Hámeáti fordította le arabból a XIII. században.

A tárlaton látható a XII. századi zsidó matematikus, csillagász és filozófus, Ávráhám bár Chija “A Föld alakja” című, héber nyelvű értekezése és egy naptárszerkesztésről szóló könyve. A tudós számos arab nyelvű tudományos munkát ültetett át héberre és latinra.

A kiállítás egyik legértékesebb darabja Maimonidész: A tévelygők útmutatójának egy 1380-as másolata. A mű judeo-arab nyelven íródott és a jemeni zsidó közösség tulajdonában volt. Mellette megtekinthetjük a mű díszesen illusztrált héber fordítását is.

A tudományos munkák mellett helyet kapott Elisa ben Gád XVI. századi “A tudás fája” című műve, mely 125 mágikus ráolvasást és receptet tartalmaz, melyekkel démonokat lehet elűzni és betegségeket kúrálni. A szerző régi kabalista iratokat használt könyvéhez. Egy másik, “Salamon kulcsa” című munkájában pedig latinból és olaszból fordított héberre különféle varázsigéket, melyek egyikével például még a börtönből is meg lehetett szökni, segítő szellemek segítségével.

A virtuális tárlatot 2021 áprilisáig lehet megtekinteni az intézmény weboldalán.

zsido.com

Forrás: TOI