Órákkal azután, hogy a washingtoni Szenátus hírszerzési bizottsága közzétette a CIA kihallgatási praktikáiról szóló elhíresült dokumentumot, az amerikai követségeken, katonai támaszpontokon és a Közel-Kelet több országában is megerősítették a biztonsági intézkedéseket. A még demokrata többségű Szenátus által összeállított iratból (pontosabban a hatezer oldalas jegyzőkönyv 480 oldalas összefoglalójából) ugyanis kiderül, hogy szeptember 11-e után a CIA a világ 54 országában, így Európában és Ázsiában is rendkívül kemény eszközökkel, kínzással hallgatta ki a terroristagyanús foglyokat, ráadásul a dokumentum szerint eredménytelenül.

A CIA volt vezetői elismerték, hogy sok „hibát” követtek el akkoriban, de energikusan cáfolták, hogy hatástalanok lettek volna a kihallgatások, szerintük a sok ezer ily módon begyűjtött információ nélkül bin Ladennek se lehetett volna végezni. Különösen 9/11 egyik kitervelője, Khalid Sheikh Mohamed esetében voltak sikeresek az erőszakos kihallgatások – állítják.

Amerikában abból indulnak ki, hogy nőhet a terrorveszély, hiszen a jelentés felkorbácsolhatja az amúgy is erős Amerika-ellenes indulatokat a közel-keleti térségben, amikhez most a szintén erős Izrael-ellenesség is társulhat. Mint a dokumentumból kiderült, az amerikai hírszerzők izraeli példára hivatkoztak, azaz olyan izraeli legfelsőbb bírósági ítéleteket vettek alapul az al Kaidához köthető foglyaikkal kapcsolatban, amelyek kimondták: akkor lehet legitim az ilyen ún. „kiterjesztett” kihallgatási eszközök használata, ha elkövetett terrortámadás vagy akut fenyegetettség miatt nincs más mód elkerülni nagyobb kárt.

Izraelben – felülírva egy 1987-es, megengedőbb szabályozást – 1999 óta tilos a kínzás, kizárólag az „enyhe fizikai nyomásgyakorlás” megengedett terroristák esetében, de az is csak „racionális és fair” módon, tehát akkor, ha a „ketyegő bomba” esete forog fenn, azaz sürgősen meg kell akadályozni egy készülő merényletet. Az amerikai szenátusi jelentésben sűrűn szereplő alvásmegvonás például megengedett Izraelben, ha az nem öncélú, hanem más kihallgatási technikákkal együtt alkalmazzák. Ezzel együtt egy 2001. november 1-i belső CIA-dokumentum az izraeli példára hivatkozva állítja: „kínzásra volt szükség, hogy megakadályozzák a személyeket érintő azonnali, jelentős fizikai kárt, ha erre nincsenek más rendelkezésre álló eszközök.”

Megjegyzendő, hogy az izraeli Legfelső Bíróság 1999-ben azt is kimondta: a kemény kihallgatást végző hírszerzők akár el is kerülhetik a büntető eljárást, ha bizonyítani tudják, hogy egészen rendkívüli szükséghelyzetből kifolyólag szegték meg a törvényt. A Stratfor biztonságpolitikai intézet elemzése szerint egyébként éppen ez történt a 3 ezer halálos áldozatot követelő 2001. szeptember 11-i támadások után: a hírszerző ügynökségek állandó időzavarban voltak, nem tudhatták, hogy mekkora akut veszélyben vannak, mikor várható a következő terrorcselekmény.

Megszakítás