Öt hónappal azután, hogy kiszabadult a Hamász fogságából, Elma Ávráhám végre elhagyhatta a kórházat, írja a ynet. Mindeddig a Beer Sevá-i Szoroka Egészségügyi Központban kezelték.
„Csodásan érzem magam, rengeteget segítettek nekem, és önöknek köszönhetően életben maradtam. Hálásan köszönöm!”
– mondta Ávráhám az egészségügyi személyzetnek.
A többféle egészségügyi problémával küzdő asszonyt október hetedikén rabolták el a Hamász terroristái Náchál Oz kibucból. Egészsége jelentős mértékben leromlott a gázai fogságban töltött hetek alatt. A november 26-án, egy egyhetes tűzszüneti egyezmény keretében szabadon engedett asszonyt negyvenes pulzussal és mindössze 28 fokos testhőmérséklettel szállították helikopterrel rögtön a szabadulása után kórházba. „Rettenetes körülmények között tartották őt fogva” – mondta korábban Ávráhám lánya, Táli Amano, hozzátéve, hogy édesanyja állapota olyan súlyos volt, hogy nagyon közel álltak ahhoz, hogy elveszítsék őt. A Szoroka kórház orvosi csapata hetekig küzdött az életéért, míg visszanyerte az eszméletét és egyedül kezdett lélegezni.
„Még csak hasonló esettel sem találkoztunk az orvosi irodalomban”
– magyarázta Moti Klein professzor, a kórház intenzív osztályának vezetője.
„Nem találtunk példát arra, hogy miként kezeljünk egy személyt, aki ilyen szörnyűségeken, éhezésen és szisztematikus abúzuson ment keresztül”.
Az asszony fia, Uri elmondta: „Anyám egy főnixmadár, aki kiemelkedett a hamuból. Az utolsó pillanatban érkezett a kórházba, és mélyen benne valami felismerte, hogy biztos révbe ért. Azon a napon, amikor anyám visszatért a pokolból, november 26-án, kritikus állapotban szállították kórházba. Hosszú folyamat áll mögötte, olyan harcot vívott meg, mely tiszteletteljes félelemet ébreszt és egyben inspirál is. Ismét anya és nagymama, tud enni, sétálni a napon és mosolyogni.
Nehéz szavakba önteni a hálánkat szent és megható munkájukért e folyamat minden állomásán. Ezen a csodálatos helyen áldásokkal, végtelen elkötelezettséggel, szeretettel, gondoskodással, együttérzéssel, professzionalizmussal és figyelemmel halmoztak el minket. Édesanyám egy hónapja ünnepelte 85. születésnapját.
85 évesen, életében már másodszor, felállt és járni kezdett.
Örökre emlékezetünkben tartjuk megmenekülésének történetét, hihetetlen túlélését, valamint fizikai és mentális egészségét, mely életben tartotta a Hamász szörnyetegeinek fogságában töltött idő során.”
Uri nem feledkezett meg a többi túszról sem:
„Még mindig 132 túsz van Gázában. Hét hónapja. Itt és most, személyes győzelmünk napján, amikor édesanyámmal együtt elhagyjuk a kórházat és ő új életet kezdhet, nem feledkeznünk meg róluk. Vissza kell jönniük közénk, haza kell térniük most”
– mondta.
Elma Ávráhám is válaszolt a riporterek kérdéseire, és elmondta, hogy minek köszönheti csodálatra méltó felépülését: „vissza kellett térnem, hogy lássalak titeket, hogy lássam a gyermekeimet és a családomat”, mondta, és ő is hozzátette: a túszokat azonnal szabadon kell engedni.
Jelen pillanatban feltehetőleg 132 túsz van Gázában, közülük 129-et október hetedikén raboltak el a Hamász fegyveresei. Közülük 34-en egészen biztosan nem élnek már.
Fotó: AJC – American Jewish Committee