Péntek este köszönt be szukkot, összeszedtük a fontosabb tudnivalókat az ünneppel kapcsolatban.
Szukká
A Tóra megparancsolja, hogy a pusztai vándorlás emlékére évente egy héten át, tisré hónap 15. és 21. (Izraelen kívül 22.) között sátorban, héberül szukkában lakunk. A szukka a házon kívül emelt kis építmény, melynek legalább két egész és egy fél oldala van (héberül dfánot – oldalak) és melyet ágakkal fedünk le (ez a szchách). Ahhoz azonban, hogy a szukka kóser, vagyis az ünnepen használható legyen és áldást mondhassunk rá, mind az építés módját, mind a felállítás helyszínét tekintve pontos feltételeknek kell megfelelnie.
Árbáát háminim
Szó szerint: a négy fajta. A szukkoti ünnepi csokorban négy növény található: etrog, luláv (pálma), hádász (mirtusz) és árává (fűz). Ezek négyféle zsidót jelképeznek: akinek vannak jó cselekedetei és tanulja a Tórát, aki tanulja a Tórát, de nincsenek jó cselekedetei, akinek vannak jó cselekedetei, de nem tanulja a Tórát, valamint azt, akinek se jó cselekedetei nincsenek, se a tóratanulásban nem jeleskedik, de mégis a zsidó nép részét képezi. Az ember testének egy-egy darabját is jelképezik a növények: az etrog a szívet és a bölcsességet, a luláv a gerincet és az egyenességet, a mirtusz a szemet és a tisztánlátást, a fűzfaág pedig a szájat és az imádságot.
Chol hámoed
Az ünnep hétköznapjai, vagyis az egyhetes ünnepnek azon napjai, melyeken ugyan sátorban étkezünk és alszunk (vagyis érvényesek az ünnep micvái), de végezhetünk munkát. Izraelen kívül a hét napból az első kettő ünnep, öt pedig félünnep (Izraelben 1 teljes és hat félünnepi nap van).
Uspizin
Szukkotkor nemcsak látható vendégeket hívunk, hanem láthatatlanokat is, akiket arámi nyelven uspizinnek, vendégeknek nevezünk. Ők sorban: Ávráhám, Jicchák, Jáákov, Mózes, Áron, Joszef és Dávid. A Chábád közösségekben a hagyományos spirituális vendégekhez egy-egy rebbe társul, és napjainkban az uspizot, vagyis a női vendégek szimbolikus meghívása is elterjedt. Minden este másik vendég vezeti az összes többit. A vendégeket egy speciális, arámi nyelvű imádsággal hívjuk meg minden este, hogy tartsanak velünk a sátorban. A szfárádiak díszes széket is készítenek a vendégek számára és erre szent könyveket helyeznek, a vendéglátó pedig hangosan ki is jelenti, hogy ez a vendégek széke. Az uspizin tiszteletére gyertyát is gyújtanak minden este.
Chág száméách
Hagyományos ünnepi köszöntés, annyit tesz: boldog ünnepet. Jiddisül: gut jom tov vagy – más kiejtéssel – git jantev. Chol hámoédkor ezt felváltja a moádim leszimchá köszöntés, melyre a megfelelő válasz: chágim uzmánim leszászon. Vagy jiddisül: á gut mojéd!
Veszámáchtá bechágéchá
És örvendezz az ünnepeiden és mindig vidám légy. Szukkot ünnepének jellegzetes érzelme a vidámság. Az ünnepet más szóval örömünk idejének (zmán szimcháténu) nevezzük, ami mögött többek között az rejlik, hogy a Tóra háromszor rendeli el szukkot ünnepével kapcsolatban, hogy örvendezzünk, míg a többi ünneppel kapcsolatban csak egyszer hangzik el ez a parancs.
Szimchát bét hásoévá
Amikor még állt Jeruzsálemben a Szentély, az ünnep minden estéjén (a második estétől fogva) vízmerítési ünnepséget tartottak a Szentélyben. Ezt úgy nevezték: szimchát bét hásoévá. Szukkot ünnepén az oltáron bemutatott, az állatáldozatokat kísérő boráldozat mellett vízáldozatot is bemutattak. A vizet a megelőző este húzták nagy öröm, zene, ének és tánc közepette. Azt mondja a Talmud, hogy aki nem látta a vízmerítési ünnepséget a jeruzsálemi Szentélyben, az soha nem látott igazi örömöt életében.
Hosánot
Szukkot ünnepének jellegzetes imái a hosánot, melyeket lulávval és etroggal a kézben, a tóraolvasó emelvényt körbejárva mondanak el. Szombaton nem használjuk az ünnepi csokrot, ekkor egyes közösségekben nem mondják el az aznapi hosánákat, más helyeken viszont csokor nélkül is felolvassák. Az ima neve a „hosá ná” – ments meg, kérlek kifejezésből ered, mivel ez a szókapcsolat rendszeresen ismétlődik az imában könyörgésként, kérésként az Örökkévaló Istenhez. E szóból ered a magyar „hozsánna” kifejezés.
Ánánéj hákávod
A dicsőség felhői. A negyvenéves pusztai vándorlás során során a dicsőség felhői vették körül és védelmezték sivatag veszélyeitől és kellemetlenségeitől a zsidó törzseket. A szukkoti sátrak egyik magyarázata a népet negyven át körbefogó felhőkre való emlékezés.
Fotó: frockinstock