A budai Városmajor környéke nemcsak gyönyörű villáiról és híres lakóiról mesél, hanem a magyar zsidóság múltjának felemelő és tragikus fejezeteit is őrzi.
A Barabás és a Kallina villától Komlós Juci egykori otthonáig számos épület és személyes történet idézi fel a Városmajor gazdag múltját. A környék ugyanakkor a vészkorszak nyilas terrorjának is szomorú emlékeket őriz. A Stetl városi sétáján minderről hiteles források alapján, a környék építészeti és emberi történeteit megismerve hallhatnak az érdeklődők.
Városmajor a neves villák utcája
Szinte nincs olyan budapesti, de legalábbis budai, aki ne ismerné a Barabás villát. Viszont több másik villa is kapaszkodik a Városmajortól induló Kis-Sváb-hegyre. Kicsivel arrébb áll a Kallina villa, Kallina Mór építész egykori otthona, melyet Katalin lánya révén vejével, Árkay Aladárral és közös családjukkal osztott meg.
S jóllehet, a Kallina család nem volt zsidó, Kallina Mór úgy került Magyarországra, hogy Otto Wagnerrel dolgozott együtt, aki pályája kezdetén éppen a Rumbach utcai zsinagógát tervezte, s annak kivitelezésében ő is részt vett.
A Barabás villa kistestvére – s egyben 32 évvel idősebb bátyja – a Lang-villa, melyet Lang József kőműves építtette magának még 1808-ban. A villában, a 2020-as felújítása óta a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség egyetlen budai zsinagógája működik, mely korábban néhány méterrel arrébb, a hitközség egykori aggok házának földszintjén volt, mintegy száz éven keresztül.
Az Örökkévalónak hála, máig aktív hitélet folyik itt, viszont a helyszín a vészkorszak egyik legsötétebb bűntettének, a véreskezű, nyilas csőcselék ámokfutásának szörnyű emlékét is őrzi, csakúgy, mint a Városmajor 64., ahol a hitközség egykori kórháza állt.
Pogány–Komlós–Gera
Több zsidó származású művésznek is a Városmajor volt az otthona. Például a gótikus mézeskalácsra emlékeztető Schachtner Jakab-féle ház Pogány Móric építész utolsó lakhelye volt.
A 49-es szám alatt élt a Szomszédok szeretett Lenke nénije, Komlós Juci, kinek édesapja nem más, mint a legendás Komlós Vilmos volt, hazánk egyik legnépszerűbb komikusa, kinek Hacsek és Sajó bohózatai máig a közönség kedvencei. S itt, a Városmajor utca 78. alatt élt Gera György, aki 1972-ben megjelent, Terelőút című regényében írta meg az üldözött magyar zsidóság önvizsgálatát.
Városmajor – nyugalomtól a nyilasterrorig
Ha szívesen hallana még a Városmajor aranykoráról, egykori lakóiról, építőiről és szépítőiről, illetve hiteles forrásból ismerné meg a nyilas terror rémtetteit, akkor november 8-án feltétlenül vegyen részt a Stetl városi séták programján, melyet Aradi Péter fog vezetni. Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon.
Borítókép: Kilátás a rondelláról a Városmajor felé, 1955. Fotó: Fortepan / Heinzely Béla
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.