Részlet Lord Jonathan Sacks rabbi a Chábád küldöttek konferenciáján 5772-ben (2011) tartott beszédéből.
„Mikor a 770-be értem [New York Crown Heights negyedében található Eastern Parkway 770. szám, a chábád mozgalom központja, ahol a Rebbe irodája is volt], azonnal a Rebbe könyvtárszobájába kísértek. Végre a Rebbének szegezhettem filozófiai és intellektuális kérdéseimet, melyekre megkaptam a megfelelő filozófiai és intellektuális válaszokat. Ezután azonban olyan történt, amiben korábban még nem volt részem.
Szerepet cseréltünk és ő kezdett engem kérdezni.
Hány zsidó diák tanul Cambridge-ben? Hányan vesznek részt a zsidó közösségi életben? Mit teszek azért, hogy többen legyenek?
Nem azért jöttem oda, hogy beszámoljak, hanem, hogy kérdezzek néhány egyszerű kérdést. Mégis én voltam, aki megmérettetett. Azt tettem hát, amit Angliában szokás. Az angolok ugyanis kiválóan tudnak kifogásokat gyártani.
Úgy kezdtem, hogy „a jelen helyzetemben…”, ekkor azonban a Rebbe olyat tett, ami ritkaság volt tőle. Félbeszakított a mondandóm közepén. Azt mondta: „Senki sem magától kerül valamilyen helyzetbe”. Magunkat helyezzük bizonyos helyzetekbe, mások pedig más helyzetekbe.
Ez a pillanat megváltoztatta az életemet.
Ott álltam, egyszerre csak ott voltam, előttem a zsidó világ egyik legnagyobb vezetője aki arról győzköd, hogy változtassak a helyzetemen. Ekkor rádöbbentem arra, amire később számtalan más esetben: a világ téved. Sokan azt gondolják, hogy a Rebbe sikere a sok ezer tanítványban mérhető. De egy fontos dologról elfeledkeznek: egy jó vezető számos tanítványt képez, egy kiváló vezető azonban további vezetőket képez.
Ezt tette a Rebbe velem és még sok ezer másikkal.”
zsido.com