„Ha ezek magyarok, biztosan lesz náluk szalonna” – emlékezett vissza egykori gondolataira szerdán Oskar Gröning, aki 300 000 ember meggyilkolásában való bűnrészesség vádjával állt bíróság elé Lüneburgban.
Ahogy arról a zsido.com korábban beszámolt, Gröning 1944. május és július között az értékek elkobzásáért felelt Auschwitzban. Ez idő alatt közel 425 000 zsidót deportáltak Magyarországról a lengyel haláltáborba, ahol a legtöbb áldozattal rögtön gázkamrában végeztek.
Ekkoriban sok vonat érkezett, amiért gyakran másik kettőnek kellett várakoznia zárt ajtókkal, míg az elsőt „feldolgozták” – emlékezett vissza Gröning a bíróság előtt az Ynetnews beszámolója szerint.
Habár a férfit legtöbbször az auschwitzi tábor I-es szekciójába osztották be, elmondása alapján három alkalommal, egyszer „24 órás műszakban” végzett feladatot Birkenau rámpáin, ahol a gázkamrák többsége volt.
„A gázkamrák és a krematórium kapacitása meglehetősen korlátozott volt. Valaki azt mondta, hogy 5 000 emberrel végeztek 24 óra alatt, de én ezt nem ellenőriztem. Nem tudtam.” – mondta. „A folyamat ugyanaz volt, mint Auschwitz I. esetében. A különbség annyi, hogy ott nem voltak teherautók” – mondta a per második napján. „Mindannyian sétáltak, néhányan egy irányba, néhányan másikba… oda, ahol a krematórium és a gázkamrák voltak”.
A perben 60 túlélő is tanúvallomást tett az őket ért borzalmakról. Többen úgy emlékeztek, hogy megérkezésükkor a táborban káosz uralkodott. A náci őrök egymással kiabáltak, kutyaugatás és a szétválasztott családok hangjai hallatszódtak. Gröning másképp élte meg a történteket: azt állította, hogy a helyzet „nagyon szervezett volt és nem volt annyira fárasztó”.
A férfi nem mondott védőbeszédet és „morálisan bűnösnek” nevezte magát; azt azonban a törvényszékre bízta, hogy megállapítsák, jogilag is bűnt követett-e el.
A 93 éves Gröning korábban arról számolt be, hogy „elszörnyedt” az egyéni atrocitásokat látva, szerdán viszont azt mondta, hogy a hétköznapi gondolatai jellemzően sokkal sivárabbak voltak – akkor is, amikor magyar zsidókat szállító vonat érkezett a táborba.
„Ha ezek magyarok, biztosan lesz náluk szalonna” – emlékezett vissza egykori gondolataira.
A múltban Gröning ügyét már két alkalommal is kivizsgálták, de egyszer sem ítélték el. Most azonban egy új jogi érvelés alapján emeltek vádat ellene: egy korábbi német jogi precedens alapján ugyanis bárkit elítélhetnek, aki hozzájárult a haláltábor működéséhez – akkor is, ha nem áll fenn bizonyíték konkrét gyilkosság elkövetéséről. Gröning, aki a háború után egy biztosító cégnél kezdett el dolgozni, más náci perekben szemtanúként is tett vallomásokat.
Eva Kor, 81 éves túlélő az ügy kapcsán úgy nyilatkozott, hogy szerette volna, ha Gröning a pert arra használta volna fel, hogy megpróbálja lebeszélni a korunkban „félrevezetett fiatalokat” arról, hogy neonácikká váljanak, de így is elégedett volt a vallomással.
„Bármilyen vallomást tesz is, jobb mintha semmilyet nem tenne” – mondta a hölgy a riportereknek. „Talán ez a legjobb dolog, amit valaha élete során megtett. Nem szomorú ez?”.
A bíróság várhatóan júliusban hoz döntést az ügyben. Amennyiben bűnösnek ítélik, háromtól tizenöt évig tartó börtönbüntetésre számíthat a német médiában „Auschwitz könyvelőjeként” emlegetett férfi.