Daniel Defour mindig is arról álmodott, hogy bevonul és katona lesz. Ám 15 éves korára teljesen megvakult. A fiatalembert azonban semmi nem tarthatta vissza, és az előző héten teljesült a vágya, amelyről mindenki úgy gondolta, hogy megvalósíthatatlan: megkezdte sorkatonai szolgálatát.

Dániel korszülöttként jött világra. Születésekor kevesebb, mint fél kilót nyomott. Életének első hónapjait intenzív kórházi osztályon töltötte, ahol koraszülöttsége és a kapott kezelések következményeként koraszülött ideghártya-károsodást állapítottak meg nála. Ez a betegség a koraszülöttek szemét érinti, és gyengén látáshoz, de akár vaksághoz is vezethet. Dániel 13 éves korában, nem sokkal a bár micvája után kezdte elveszíteni a látását. Sajnos hét szemműtéttel sem sikerült a gyors látásromlást megállítani, és két évvel később a fiú teljesen megvakult. „Nem tudtam, mit tegyek. Üvölteni akartam félelmemben, biztos voltam benne, hogy véget ér az életem. El akartam temetni magam.” – emlékezett vissza. Hatalmas akaraterővel azonban túllépett a félelmein, és elhatározta, hogy nem adja fel, és a lehető legteljesebb életet él.

A jeruzsálemi Vakok Intézetében megtanulta használni a többi érzékszervét. „Sokszor éreztem késztetést arra, hogy bedobjam a törölközőt. Hogy feladjam. De aztán eszembe jutott, hogy nem adhatom fel, mert azért vagyok itt, ebben a világban, hogy teljesítsem azt a feladatot és célt, amely egyes-egyedül csak az enyém, és feltett szándékom volt, hogy teljesítem is.”

Dániel már négyéves korában rajongott az autókért, és szép gyűjteménye van különféle modellekből. 17 éves korában levelet írt Netánjáhu miniszterelnöknek. Ebben beszámolt az autók iránti szenvedélyéről, és arra kérte a miniszterelnököt, hogy vigye el magával egy öt perces kocsikázásra legendás, páncélozott limuzinjában. Két éve, 2017 júliusában került sor a találkozóra. Az ötperces útból két és fél órás beszélgetés lett, melynek során Netánjáhu többek között a terveiről és az álmairól kérdezte a fiatalembert. „A legnagyobb vágyam az, hogy csatlakozhassak a hadsereghez, és szolgálhassam az országomat!” – válaszolta a fiú.

A miniszterelnököt meghatotta a fiatalember elkötelezettsége. A Miniszterelnöki Hivatal kapcsolatba lépett a hadsereg „Egyenruhában különlegesen” elnevezésű programjának illetékeseivel, és javasolta, hogy Defournak biztosítsanak helyet a programban. Ez a program azért jött létre, hogy kismértékű testi, vagy szellemi fogyatékkal élő fiataloknak lehetőséget biztosítson a hadseregben való szolgálatra. A fiatalok a képzés és az elsajátított tudás segítségével később könnyebben képesek beilleszkedni a társadalomba és a munkaerő piacon is könnyebben megállják a helyüket. A program nem a fogyatékosságra, hanem éppen ellenkezőleg, a képességekre fókuszál: minden egyes résztvevőt a saját lehetőségeinek keretein belül inspirálja minél nagyobb fokú függetlenségre. A célok között szerepel továbbá a társadalmi elfogadás elősegítése.

A kétéves képzés végeztével a fiatalok megkapják katonaigazolványukat, és különféle bázisokra kerülnek, ahol megszerzett képességeiket és tudásukat felhasználva fontos megbízatásokat töltenek be, és ez jótékony hatással van mind rájuk, mint a bázis többi katonájára nézve. A programba egyre többen kapcsolódnak be, ám vak fiatalokkal korábban még sosem dolgoztak, ám Dániel és a szervezők úgy döntöttek, megpróbálják. Két évvel ezelőtt kezdődött meg a munka, melynek eredményeként az előző héten Dániel álma hivatalosan is valóra válhatott, és megkezdhette sorkatonai szolgálatát. „Boldog vagyok, hogy az országomat szolgálhatom. Tudom, hogy jól fogom szolgálni. Nagyon hálás vagyok a hadseregnek és az Egyenruhában különlegesen programnak is, hogy megnyitották előttem az ajtót a szakma világába, a felnőttek világába.”

Defour különleges üzenetet küldött az izraeli fiataloknak, hogy kövessék álmaikat és valósítsák meg céljaikat, akármilyen kihívásokkal kell is szembenézniük: „Azt szeretném mondani minden izraeli gyereknek, aki nem hisz magában, hogy ti meg tudjátok változtatni a világot! Ne mondjátok azt, hogy »nem tudom« vagy »nem fogom«, mert ezek nagyon-nagyon messzire vezetnek titeket az álmaitoktól. Mondjátok inkább azt: »megcsinálom«! Dolgozzatok azon, hogy legyőzzétek a nehézségeiteket, mert képesek vagytok rá, és akkor egészen biztosan meg tudjátok csinálni!”

zsido.com

Forrás: israelnewsstand

 

Megszakítás