Magyarországon május első vasárnapja anyák napja. Az anyák, a nők központi szerepet játszanak a zsidó életben, ahogyan a bibliai narratívában is. A zsidó nő a ház tartóoszlopa és a jiddise máme fogalma mindenkiben a túlszerető, túlféltő gondoskodás és a rengeteg finomság képét idézi fel.

Anyák napja alkalmából Pinchas Taylor, a floridai Plantation városának Chábád rabbijának gondolatait közöljük, melyek eredetileg a Fox News oldalon jelentek meg. Pinchas Taylor rabbi felnőttoktatással foglalkozik Plantation Chábád-központjában.

Chabad.org

A rabbi – maga is hétgyermekes apa – azzal kezdte, hogy elmondta, édesanyja mindig a hit értékére tanította.

„Anyám megtanította, hogy ha az ember el akar érni valamit, akkor harcolnia kell érte. Soha nem szabad feladni. Igyekeztem egész életemben ezzel az állhatatossággal élni.” Amikor még gyermek volt, azt látta, hogy édesanyja „mindent megtett azért, hogy szórakoztasson… arra ösztönzött engem is és a bátyámat is, hogy azzal foglalkozzunk, ami igazán érdekel minket. Nem volt sok pénzünk, de anyám rendszeresen feláldozta a saját kényelmét, sőt, szükségleteit is azért, hogy nekünk biztosan lehessen új ruhánk az iskolára,születésnapi mulatságunk, és legalább néhány hetet eltölthessünk egy nyári táborban. Most, felnőtt szemmel visszatekintve azt látom, hogy erőfeszítései hősiesek voltak. Öröm látni, ahogy édesanyám újraéli a saját gyermekeivel való kapcsolatát az unokával való kapcsolatában.”

Az anyák a Tórában és a zsidó életben általában is fontos szerepet játszanak. Az első asszony a világon Éva volt, akit Chávának, minden élők anyjának nevez a Tóra. Vele ellentétben Ádám, az első ember csupán, a szöveg nem köt hozzá szülői minőséget. „Az anyaszerep meghatározó jelentőségű az emberiség szempontjából” – mondta. – „Szárára, Rivkára, Ráchelre és Leára – a négy ősanyára – a pészahi széder négy pohár bora is emlékeztet. Az írásos zsidó hagyomány hangsúlyozza, hogy a hős anyák Egyiptomban kockára tették az életüket és megtagadták Fáraó rendeletét: nem fojtották a Nílusba a fiaikat. A nők és az anyák voltak azok, akik teljes hittel várták a rabszolgaságból való megváltást. Azon a listán, melyen az a rengeteg dolog szerepel, amit anyámtól tanultam, a legmagasabb helyen az egyszerű és őszinte hit áll.”

Taylor rabbi így folytatta a mondanivalóját:

„Az anya tanítja meg a gyermeknek, hogy a parancsolatok betartásának íze, illata és melegsége van. Az anya a saját lényegét adja, táplálja méhében az embriót – és a zsidó jog világosan kijelenti, hogy a zsidóság születési jogon az anya ágán öröklődik.”

A rabbi azt is elmagyarázta, hogy a héber emuná – hit szó az em – anya kifejezésen alapul.

„Ez a gyökérszó [em, anya] számos olyan héber kifejezésnek az eredete, mely mélyen befogadott tudást és központi, személyiségformáló értékeket jelez. Amikor tehát a hitünket keressük, bizonyos értelemben a belső anyát keressük, valamit, ami táplál minket, különösképpen a nehéz időszakokban.” Ez az oka annak, hogy hozzátette: „Az anyák napja kiváló alkalom arra, hogy felélesszük az anyáink iránti hálánkat, amit valójában egész évben éreznünk kéne, és talán lehetőség arra is, hogy megújítsuk a kapcsolatunkat mind az Örökkévalóval, mind pedig saját hitünkkel.”

Boldog anyák napját kíván a zsido.com szerkesztősége is!

Fotó: chabad.org