A mádi jesivára vonatkozó első feljegyzés Blum Ámrám rabbi idejéből (1864-1881) származik. A legnagyobb létszámot a jesiva a XX. század elején érte el, ekkor több mint 140 tanulója volt – tudjuk meg a Csodarabbik útja fogadó honlapjáról. Mád zsidó lakosságának 90%-a elpusztult a holokausztban. A zsinagógát és a rabbiházat a telekkel együtt 1952-ben államosították, a rabbiházban lakásokat alakítottak ki, melyeket a ‘90-es évek elejéig használtak.
2015-ben azonban a rettenetesen leromlott állapotú rabbiház új életre kelt, hála az EMIH által indított Csodarabbik útja elnevezésű projektnek. A rabbiház hamar a környék népszerű szálláshelyévé vált, zsidók és nem zsidók egyaránt örömmel szállnak meg a boltíves falak között. 2017-ben 12 ezer látogatója volt a rabbiháznak és a mellette álló, csodálatosan szép barokk zsinagógának. Emellett rengeteg vallásos csoport is útba ejti már Mádot. „Felkerültünk a térképre” – meséli a rabbiház vezetője, Frank Mariann, utalva arra, hogy a Bodrogkeresztúrra, Nagykállóra, Sátoraljaújhelyre vagy Tokajba érkező csoportok, akik a csodarabbik sírjait jönnek meglátogatni, egyre gyakrabban állnak meg Mádon.
Múlt hét végén különleges módon egy kis időre újra jesiva lett a rabbiházból. A bécsi ortodox jesiva 14-18 éves kor közötti diákjai érkeztek iskolai kirándulás keretében Mádra. Három osztályból összesen 46 bócher (köztük egy magyar tanuló is), két kísérő rabbi, valamint két brooklyni család vett részt az kikapcsolódó hétvégén. A bóchereknek – a környékbeli rabbisírok meglátogatása mellett – sok szabadidős programot is szerveztek. Kipróbálták a mádi focipályát, jártak kalandparkban és gokart pályán is. Miskolci kirándulásukon Fuchs rabbi segített megszervezni az étkezésüket, így megismerkedtek a helyi Chábád központtal is.
„Nagyon érdekes volt, hogy a fiúk mennyire önállóan tudták, mikor mi a dolguk. A rabbik itt nem fegyelmező pedagógusok voltak” – meséli Frank Mariann. A csoport a jesivából hozta magával az ételt – és a mesgiáchként működő szakácsot is, csak a szombat esti fárbrengenre kértek Bodrogkeresztúrról finomságokat. „Amikor gyerekcsoportot fogadunk, kicsit át kell alakítani a helyiségeket, mások az igényei 40 kamasznak egy sábeszen, mint mondjuk az őket egy nappal követő francia luxusséf iskola tanárainak és diákjainak, akik borkostoló túrára jöttek és nálunk szálltak meg.”