Újra lehet zsinagóga Pakisztánban.  A közösség egy fiatal tagja azzal a kéréssel fordult a hatóságokhoz, hogy engedélyezzék a Karacsiban található zsinagóga újbóli megnyitását és a helyi zsidó temető felújítását.

A zsidó közösség nagy része elmenekült Pakisztánból az iszlám fundamentalisták antiszemitizmusa elől és Izraelben, Indiában valamint nyugati országokban keresett menedéket. Fisel Benchald azonban úgy döntött, harcba száll a zsidó közösségért.

Benchald anyai nagyszülei iráni zsidók voltak, akik lányukat, muzulmánként nevelték fel, hogy ezzel megvédjék őt a támadásoktól. Benchald is muzulmánként nőtt fel, ám mikor fényt derített zsidó származására, úgy döntött, visszatér gyökereihez és elkötelezett híve lett a pakisztáni zsidók jogainak. Ezzel azonban számos veszélynek teszi ki magát, ahogy azt a Jewsih Chronicle-nek elmondta. „A pakisztáni törvények nem teszik lehetővé az állampolgároknak, akik muzulmánként vannak regisztrálva, hogy megváltoztassák a vallási státuszukat. Ez a tett a Sária törvényei szerint büntetendő.”

Ennek ellenére a zsinagóga és a zsidó temető felújítását kérelmezte a hatóságoknál. A korábbi zsinagógát 1988-ban rombolták le, helyére egy bevásárlóközpont épült. „Nevezzen naivnak, de ha keresztülviszem a zsidó sírok megtisztítását, ahogy elterveztem, azzal utat nyithatok annak, hogy legális engedélyt kapjak egy kis zsinagóga építéséhez.” – állítja a fiatalember, aki puszta kézzel is képes nekilátni a sírok rendbetételének és ehhez a Twitteren keresztül toboroz önkénteseket. Benchald már többször kivívta a helyiek és a kormányzat rosszallását, amikor nyilvánosan kampányolt Izrael és Pakisztán kapcsolata mellett.

Pakisztánban a 20. század kezdetén két helyen éltek zsidók: egy nagyobb, körülbelül 1000 fős közösség Karacsiban, és egy kisebb Pesavarban. Többségükben a környező országokból telepedtek meg.

Megszakítás