Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Meghívást kapott Máále Ádumim és Efrát polgármestere Donald Trump elnöki beiktatási ceremóniájára. A gesztus azért nagy jelentőségű, mert e két város a “zöld vonalon” túl fekszik, azaz az Obama-adminisztráció szerint “illegális telepeknek” minősülnek, és mint ilyenek, a leköszönő kormányzat szerint a béke legfőbb akadályát jelentik. Feltehetően azért esett Trumpék választása erre a két városra, mert a Jeruzsálemhez közeli, negyvenezer lakosú Máále Ádumim annektálásáról szóló törvényt hamarosan megvitatják a Kneszetben, a Gus Ecionban fekvő Efrát polgármestere pedig a Jehudában és Somronban lévő zsidó települések önkormányzatának külügyi bizottságát vezeti. Jigál Dilmoni, az önkormányzat vezetője köszönetét fejezte ki Trump stábjának, és abbéli reményének adott hangot, hogy a közeljövőben egy új stílusú, konstruktív kapcsolat jön létre Izrael és Fehér Ház között.

“A meghívás a jövő előhírnöke. Új szelek fújnak az Egyesült Államok felől, megváltozik a két ország kapcsolata, különösen a Jehudában, Somronban és a Jordán-völgyben fekvő zsidó településekkel kapcsolatban. Az új alapokra helyezett viszonynak már több jelét láttuk, ilyen volt Mike Huckabee kormányzó látogatása is Máále Ádumimban.”

A kormányzó egy olajfát ültetett a város egyik építés alatt lévő negyedében, és fontosnak tartotta kijelenteni, hogy a térség zsidó települései nem elszigetelt, hegytetőkön álló sátortáborok, hanem jól kiépített, modern városok. “Nem tisztem a leendő amerikai kormány nevében nyilatkozni, de azért imádkozom, hogy az új politika merőben más legyen, mint az Obama-adminisztráció – finoman szólva – Izrael-ellenes irányvonala” – mondta Huckabee.

Huckabee kormányzó és Beni Kászriél polgármester Máále Áduminban

 

Rekordokat döntött a Ben Gurion repülőtér forgalma

A januárban közreadott statisztikából kiderül, hogy tavaly több mint 17 millió ember utazott keresztül a légikikötőn, ami a 2015-ös évhez képest 11%-os növekedést jelent. A belföldi forgalmat is figyelembe véve, a szám a 18 milliót is meghaladja. A legnépszerűbb úti célpontok Törökország, az Egyesült Államok, Németország és Olaszország voltak. A leggyakrabban igénybe vett légitársaságok pedig a helyi El-Al, a Turkish Airlines, az EasyJet, az Aeroflot, valamint az izraeli Arkia és az Israir voltak.

Jelenleg több mint száz légitársaság üzemeltet járatokat Izraelből 135 nemzetközi célpontra, ami a Ben Gurion repülőtér méreteit figyelembe véve kiugróan magas szám. A reptér szóvivője szerint infrastrukturális és a biztonsági szempontból egyaránt lehetőség lenne a járatszám és a társaságok számának további bővítésére. Ebben az évben Debrecen is csatlakozik a Ben-Gurionról elérhető célállomásokhoz, ahová márciustól a Wizzair indít járatokat hetente két alkalommal. Az Ejlát melletti Ovdá Nemzetközi Repülőtér 97.8%-os emelkedésre büszkélkedhet az elmúlt évben. Köztük vannak a Budapestről induló Ryanair járatok utasai is.

A Ben-Gurion repülőtér

Tovább bonyolódik az Ázárjá-ügy

A múlt héten a bíróság emberölésben vétkesnek mondta ki a katonát, de büntetését még nem szabták ki. Kiszivárgott azonban egy hangfelvétel, melyben Gáj Házut dandárparancsnok különböző előnyöket ígér Ázárjá apjának, ha a család nem fellebbez a katonai bíróság döntése ellen, lecserélik saját ügyvédeiket és elfogadják a hadsereg által kirendelt védőket, illetve nem közlik az ügy részleteit a sajtóval. A katonatiszt elmondta az apának, hogy befolyásos ismerőseitől úgy értesült, hogy mindenképpen elutasítanának egy fellebbezési kérelmet. Ha azonban a család a megfelelő módon viselkedik, a fiú rövid börtönbüntetésre számíthat, és szabadulása után az önvédelmi fegyver viseléséhez való jogát sem vonják meg tőle.

Az apa kijelentette, hogy mindenképpen fellebbeznek. “Nem engedhetem, hogy a 21 éves fiamat emberöléssel vádolják meg, amikor csak a hazáját védte, és nem tett semmi rosszat. A probléma éppen az ’emberölés’ vádponttal van, mert ez a hadseregnek is kár okoz. A katonák már nem tudják, mikor lőhetnek és mikor nem.” Jorám Seftel, a család ügyvédje felszólította a katonai ügyészséget, hogy indítson vizsgálatot a dandártábornok ellen, aki szerinte “súlyosan beleavatkozott a bírósági eljárásba”.

Gáj Házut dandárparancsnok

Ivóvíz a tengerből

Épül a világ leghosszabb földalatti, nagynyomású vízvezetéke, mely a következő ötven évre biztosítja majd a jeruzsálemi régió vízigényét. Az izraeli vízművek, a Mekorot és egy ausztrál vállalat együttműködésével épülő vezeték a Bét Semes melletti Estáolból indul és a főváros nyugati szegletében, Éjn Keremben ér véget. A 13 km hosszú vízvezeték három év múlva készül el. Az építkezéshez egy különleges, a jeruzsálemi hegyvidék mészkőjéhez kifejlesztett fúróberendezést gyártottak, mely 3,9 méter átmérőjű és 240 méter hosszú. A 170 tonnás fúrófej naponta 24 métert képes haladni a föld alatt. A vízvezetékre azért van szükség, hogy az ország távolabbi pontjaira is eljuttathassák a tengerparti sávban épült sótalanító üzemekben előállított ivóvizet, melyek ma már Izrael ivóvízszükségletének legnagyobb részét biztosítják.

Épül a vízvezeték