Egy új genetikai kutatás szerint az európai zsidó közösségek egy körülbelül 350 fős, 6-800 éve élt askenázi csoportra vezethetik vissza őseiket. A tanulmányt, melyet a Nature Communications folyóirat tett közzé, Shai Carmi, a Columbia Egyetem infprmatika professzora írta, több mint húsz kutatóorvossal együtt akiknek nevét a Yale, a Columbia, a Yeshiva University’s Albert Einstein College of Medicine, Memorial Sloan-Kettering Cancer Center, Hebrew University of Jerusalem és egyéb más intézetek fémjelzik.

 

Korábbi vizsgálatok során találtak már férfiágon a Közel-Keletre vezető nyomokat a világ számos részén élő askenázi zsidók Y-kromoszómájának elemzésekor, és ebből egy tavaly októberben napvilágot látott kutatás során tudósok arra következtettek, hogy míg az apák levanteiek lehettek, az anyák a helyi lakosságból kerülhettek ki. A nemzetközi kutatókból álló The Ashkenazi Genome Consortium (TAGC) által végzett, eddigi legátfogóbb genetikai kutatás megerősítette azt a széles körben elterjedt vélekedést, miszerint az európai zsidóság ősei levanteiek és európaiak voltak, s egyúttal cáfolta azt a 19. században megalkotott teóriát, hogy az askenázik a kazárok leszármazottjai lennének – közölte Itsik Peer, a TAGC alapítója, a Columbia Egyetem informatikaprofesszora. A kazár-elmélet töretlen népszerűségét mutatja, hogy Eran Elhaik, a Johns Hopkins Egyetem doktoranduszhallgatója a Genome Biology and Evolution hasábjain még tavaly is arról értekezett, hogy az askenázik őseit a Kaukázusban kell keresni.

A kutatások 128 askenázi zsidó géntérképét hasonlították össze nem zsidó európaiakéval (a referenciacsoportot 26 belgiumi flamand alkotta), hogy megvizsgálják, melyek az askenázik DNS-szekvenciáinak egyedi genetikai markerei.. Azt találták, az askenázi zsidók egyenlő arányban rendelkeznek európai és közel-keleti felmenőkkel, és köztük mindenki legalább 30. fokú unokatestvér.”

A genomokban előforduló hasonlóságok száma lehetővé tette, hogy a tudósok hozzávetőleg meghatározzák az alapító közösség létszámát és a megjelenésük óta eltelt idő alsó-és felső határát. Így jött ki a 30-32 generáció, azaz nagyjából 800 év. "Kutatásunk megmutatta, hogy az alapító közösség etnikailag kevert volt, őseik pedig Európából és a Közel-Keletről származtak" – mondta Shai Carmi.

A genetikai kutatás szerint az európai zsidó közösségek alapító csoportja néhány száz főből állt, leszármazottaik pedig gyorsan benépesítették a kontinens keleti felét, miközben genetikailag elkülönült közösségeket alkottak. Az átfogó DNS-szekvenálás egyúttal arra is választ adott, hogy bizonyos öröklődő betegségek – így a Tay-Sachs-szindróma vagy a cisztás fibrózis – jóval gyakrabban fordulnak elő az askenázi zsidók körében.

Megszakítás