A Szegedi Tudományegyetemre érkezett a TudáShalom, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) egyetemi vándorkiállítása. Dr. Bőhm András, a szervezet elnökhelyettese a megnyitón kifejtette: az előítéletek az ismerethiányból táplálkoznak, ezért is fontos véleménye szerint, hogy a látogatók a kiállítás keretében megismerkedhetnek a zsidó hagyományokkal, szokásokkal, ünnepekkel és kiemelkedő zsidó származású honfitársaink eredményeivel is a múltszázadból. A kiállítás szegedi megnyitóján részt vett Dr. Lednitzky András, Izrael tiszteletbeli konzulja, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, illetve Prof. Dr. Nagy Katalin, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektori főmegbízottja.
Mit és pontosan hogyan ünnepelnek a zsidók hanuka alkalmával? Hogyan lett Richter Gedeon egy egyszerű gyógyszerészből Európa egyik leginnovatívabb gyógyszergyártója? Mely magyar zsidóknak köszönhető a legtöbb találmány? A fenti kérdésekre is választ kaphatunk, és többek között megismerhetjük például Salamon Béla – színész és komikus– történetét, aki az életkorára vonatkozó kérdésére a nyilasoknak adott frappáns válaszával nem csak a saját, de feltehetően a Pozsonyi úti gettóház lakóinak életét is megmentette 70 évvel ezelőtt[1]. A TudáShalom ilyen, és ehhez hasonló történetekkel, kérdések interaktív megválaszolásával kívánja lebontatni az előítéleteket.
A kiállítást életre hívó EMIH szerint a közbeszédben nemcsak a holokauszt borzalmairól és a felelősség kérdéséről, hanem a háború előtti pezsgő életről is érdemes és kell beszélni. A tárlat részben erre a békés-boldog időszakra, részben pedig a jelenre fókuszál: a múlt büszkeségeit ugyanúgy bemutatja, mint a ma is virágzó zsidó közösségeket, vagy a sok ezer éves ünnepeket és szokásokat. A Civil Alap 2014 támogatásával létrejövő vándorkiállítás első alkalommal a Budapesten, az ELTE BTK-n volt megtekinthető idén januárban, most pedig több héten keresztül lesz látható a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában.
A megnyitón a kiállítást szervező EMIH képviseletében dr. Bőhm András, a hitközség elnökhelyettese elmondta: „Köszönöm a Szegedi Tudományegyetemnek, hogy az ELTE után ők is örömmel fogadták be kiállításunkat. Az előítéletek általában az ismeretek hiányából táplálkoznak. Ezért is tartom elengedhetetlennek, hogy a holokauszt hetvenedik évfordulójához kötődően, többek között a mostani kiállításunkkal, minden eddiginél aktívabb szerepet vállaljunk abban, hogy nem zsidó honfitársaink is megismerhessék a zsidó hagyományokat, ünnepeket és a kiemelkedő zsidó származású művészeket, tudósokat, írókat. Közös a történetünk, és a holokauszt által okozott fájdalom dacára, a mai nap egy újabb bizonyíték arra, hogy van jövője a magyar zsidóknak Magyarországon. Mi, magyar zsidók, ahogy a nagy elődök, továbbra is azon dolgozunk, hogy mindannyiunk Magyarországát tegyük egy még szerethetőbb, még nyitottabb, még sokszínűbb országgá. Ha feltennék nekem a kérdést, mit adtak nekünk a zsidók, és egy szóval kéne válaszolnom, azt mondanám: „tudáshalmot”. Egy nagy halom tudást. Így volt a múltban, és így lesz a jövőben is.”
A megnyitón elhangzott felszólalásában Dr. Lednitzky András, Izrael tiszteletbeli konzulja, a Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, illetve Prof. Dr. Nagy Katalin, a Szegedi Tudományegyetem nemzetközi kapcsolatokért felelős rektori főmegbízottja is üdvözölte a kezdeményezést.
A kiállítás érdekessége, hogy az interaktív felületek mellett egy rabbi is végig a helyszínen tartózkodik, akinek a zsidóságot, a hitéletet, a szokásokat érintő általánosabb, vagy akár különleges kérdéseket is feltehetnek a kiállítás megtekintői.
TudáShalom azoknak szól, akik semmit nem tudnak a zsidó vallásról, hagyományokról, illetve azoknak is, akik úgy hiszik, hogy mindent. Azoknak, akik nem sejtik, mi mindent köszönhet Magyarország zsidó származású honfitársainak, és azoknak, akik még a dalai lámáról is tudni vélik, hogy anyai ágon askenázi felmenői vannak.
A kiállítás április végéig megtekinthető hétköznapokon 10:00 és 16:00 között a Szegedi Tudományegyetem József Attila Tanulmányi és Információs Központjában.
[1] A nyilasok megkérdezték minden lakónak az életkorát, miután kiterelték őket az udvarra. Salamon Béla a következőket válaszolta a kérdésre: „Hatvan leszek a nyáron. Tessék mondani nyilas úr, leszek én hatvan a nyáron?” Ezt követően a feszült szituáció meglepő módon nevetésbe fulladt, és nem bántották a nyilasok a lakókat.