Németország jóváhagyta újabb három tengeralattjáró eladását Izraelnek. A két ország között azonban ingatag a viszony: egy német zsidó lap szerint Berlin lassan elfordul Jeruzsálemtől.

Jóváhagyta a német Szövetségi Nemzetbiztonsági Tanács annak a három Dolphin osztályú tengeralattjárónak az eladását Izraelnek, amelyet a zsidó állam még 2015-ben rendelt meg a németektől – közölte a Der Spiegel nyomán a The Times of Israel. Az 1,1 milliárd eurós üzletet azonban a tanács ahhoz kötötte, hogy a jelenleg folyó izraeli ügyészi vizsgálat tisztázza, nem korrupciós bizniszről van-e szó. Benjamin Netanjahu kormányfő ügyvédje, David Shimron ugyanis egyben a ThyssenKrupp német nagyvállalat izraeli érdekeltségét is vezeti, ez az a cég, amely végül pályáztatás nélkül, de a vád szerint jelentős kenőpénzek átutalása után megkaphatta az üzletet.

A vizsgálat egyébként Benjamin Netanjahura is kiterjed, hiszen a miniszterelnök a hírek szerint személyesen, a hadsereg kifejezett kérése ellenére vitte keresztül a tengeralattjárók beszerzését. A három német U-Boot nem most, csak tíz év múlva érkezne Izraelbe, és nem bővítené a jelenlegi, öt hajóból álló tengeralattjáró-flottát, hanem csak három elavult hajót cserélnének le az újakra. Az új Dolphinok ugyanúgy el lesznek látva nukleáris robbanófejeket hordozó rakétákkal, mint az eddigiek, hogy a zsidó állam képes legyen szükség esetén válaszcsapásra (Izrael roppant büszke tengerelattjáró-flottájára, amelyet kulcsfontosságúnak tart védelmi kapacitásainak szempontjából).

A tengeralattjárókhoz hasonlóan azonban a német-izraeli kapcsolatok is süllyedni kezdtek. Mint arról a Jüdische Allgemeine elemzése beszámol, Merkel kancellár és Netanjahu rövid találkozója Kohl kancellár temetésén nem tudja feledtetni, hogy a kétoldalú kapcsolatok léket kaptak. “Izrael 1981 óta a legnépszerűtlenebb államok között van. Már csak idő kérdése volt, hogy a politikai kínálat mikor felel meg a keresletnek” – írja keserűen a német zsidó lap szerzője, Michael Wolffsohn. Az elemzés szerint az Izrael-kritika, az Izraeltől való távolságtartás igénye és az “anticionizmus” sok évtizedes jelenség, még az óbaloldal találta fel, később az új baloldal, majd a 70-es, 80-as években szocdemek, a zöldek és a liberálisok is osztották, a radikális jobboldalról nem is szólva.

A lap szerint azonban a legújabb keletű hideg távolságtartás a zsidó államhoz összefügg Németország többi külpolitikai konfliktusával: az Egyesült Államokkal, a Visegrádi államokkal, Oroszországgal, Törökországgal. Merkel és szocdem koalíciós partnere a választók akaratára reagál, amikor kereskedelmi, klímapolitikai, menekültügyi okokból konfrontációs kurzusra áll át Trumppal, Erdogannal, May-jel, és Orbánnal szemben, és ebbe a körbe illeszkedik számukra Netanjahu is, az elhíresült településpolitika miatt. (Az izraeli kormányfő külön kihúzta a gyufát Berlinnél, amikor áprilisban nem volt hajlandó fogadni Izraelben Sigmar Gabriel külügyminisztert, aki ellátogatott szélsőbalos, Izrael-ellenes NGO-khoz is.)

Berlin most a fentiek helyett alternatív partnereket rángat elő a kalapból, írja a Jüdische Allgemeine, Iránt például, vagy Kínát, Indiát és Mexikót, függetlenül attól, hogy emberi jogi szempontból milyen siralmas a teljesítményük. Ugyanakkor Netanjahu is inkább a visegrádi országok felé orientálódik, írja a lap, de ezzel nem rúgja fel a sokat hangoztatott európai értékeket, hiszen azokról Európán belül is folyamatos vita van. A Jüdische Allgemeine emlékeztet arra, hogy Németország is finanszírozója volt a szélsőségesen zsidó- és Izrael-ellenes palesztin tankönyveknek, Steinmeier szövetségi elnök pedig nemrég a palesztin területen járva koszorút helyezett el a modern Izrael-ellenes terrorizmus atyjának, Jasszer Arafatnak a sírján. Ezeken azonban senki nem akad fenn, írja a lap, mert a politikai kínálat megfelel a keresletnek, és azt morálisan korrektnek érzik.

“Hogy aztán az új, Amerika- és Izrael-ellenes kurzus Németország és a németek érdekeit szolgálja-e, az kétséges” – szögezi le Wolffsohn, ugyanis “akár Bibivel és Trumppal, akár nélkülük, Németország és Európa a következő életfontosságú területeken Amerikától és Izraeltől függ: preventív és reaktív terrorellenes lépések, kiberháború és hackerek, modern fegyvertechnológiák, IT-fejlődés, nemcsak az önvezető autóknál.”

Nyilvánvalóan nem szolgálja majd a német-izraeli viszony javulását egyébként az sem, hogy kiderült: a Palesztin Hatóság számára a német adófizetők által is finanszírozott “szociális segélyek” java része a terroristák számláin köt ki.

Munkatársunktól

Kép: Német Delfin-tengeralattjáró, izraeli kötelékben (Fotó: The Times of Israel)