A helyiek azt remélik, hogy a zsidó látogatóknak köszönhetően Lubavics jelentős fejlődés előtt áll.

A Chábád-Lubavics mozgalom nevét adó, és egykori központjának számító Lubavics (oroszul: Ljubávicsi) Szmolenszk közelében fekszik, a belorusz határ közelében. A településen olyan alapvető szolgáltatások sincsenek, mint vezetékes víz, gáz, áram vagy csatornázás. Az utak nem aszfaltozottak, ami a téli fagyban és a nagy esőzések idején is szinte megközelíthetetlenné teszi a falut. Az elöregedő lakosság rendkívüli szegénységben él, házaik romosak, a mellékhelyiség az udvar végében található és sokan a mai napig lovas kocsival közlekednek. Egy tervezett turisztikai fejlesztés keretében mindez hamarosan megváltozhat.

Az utóbbi években egyre több lubavicsi haszid veszi a fáradtságot, hogy ellátogasson a mozgalom szülőhelyére. Az utóbbi időben már havonta több száz érdeklődő érkezett Lubavicsba, így a területi önkormányzat elhatározta, hogy turisztikai központtá fejleszti a falut, mely lépés jelentős bevételi forrás jelenthet majd számukra.

Első lépésként az ősi zsidó temetőbe vezető utat aszfaltozták le. Itt nyugszik többek között a harmadik lubavicsi rebbe, a főműve után Cemách Cedekként ismert Menáchem Mendel Schneerson rabbi (1789-1866) és hetedik fia, egyben utódja, Smuél Schneerson rabbi (1834-1882) is. Lubavicsban évszázadokon keresztül a zsidók tették ki a lakosság többségét. A közösséget a Szovjetuniót lerohanó német csapatok pusztították el.

 

A Chábád haszidizmus hagyománya szerint a települést egy bizonyos Meir rabbi alapította 500 évvel ezelőtt, aki az orosz ljubov-szeretet szóból képezte a falu nevét, utalva ezzel a zsidók és az Örökkévaló közötti szeretetre. A cári birodalomban élő zsidók számára a település fekvése igen vonzó volt, mert a zsidók számára kijelölt letelepedési övezetnek ez a pontja feküdt a legközelebb Moszkvához. A falu zsidó oktatási intézményei is messze földön híresek voltak, és sokan keresték fel az ott élő rebbéket is. Az első csapást az első világháború jelentette, amikor a lakosság nagy része elmenekült a közeledő front elöl, majd a bolsevik elnyomás és a holokauszt következett. A lubavicsi haszidizmus központja előbb Lengyelországba, majd az Egyesült Államokba került át.

A temetőt kerítéssel is körbevették. Ezt a munkát az Európai Zsidó Temetők Kezdeményezés (ESJF) vállalta magára, mely már 102 kelet-európai zsidó temetőt állított helyre, nagy részben a német kormány finanszírozásával. “Elengedhetetlen volt a kerítés megépítése, mert ez védi a temetőt az elhanyagoltságtól, a vandalizmustól és a mezőgazdasági felhasználástól és építkezéstől” – mondta a szervezet vezetője, Isaac Schapira rabbi. A Chábád mozgalom is részt vállalt a munkálatokban, ők a ledöntött sírköveket állították helyre.

A szovjet időben szinte egyáltalán nem utaztak zarándokok Lubavicsba. A rendszerváltást követően kezdték el egyre többen felkeresni a falut. Jelenleg már évi 10 000 látogató érkezik.

 A Chábád hivatalosan már egy évtizede a helyszínen tartózkodik, és információs központot üzemeltet. 12 képviselőjük folyamatosan Lubavicsban él. A Chábád-ház a falu azon részén helyezkedik el, ahol egykor a rebbék háza is állt. Két évvel ezelőtt konferenciát is tartottak, melyre 500 lubavicsi küldött érkezett a volt Szovjetunió minden részéről.

A település zsidó örökségének helyreállításával és megóvásával Gavriel Gordon rabbit bízták meg. A rabbi azt tervezi, hogy régi térképek és feljegyzések alapján újjáépítik az egykori stetlt, melynek épületeit a szovjet korszakban lebontották.

A település vezetése támogatja az ötletet, és kezdetnek több utcát is átneveztek a környéken. Van már Chábád, Lubavics és Schneerson utca is.

A zarándokok túlnyomó többsége természetesen lubavicsi haszid. Közéjük tartozik a Budapesten élő Smulik Raskin rabbi édesapja, Jehosua Raskin rabbi is. Raskin 1967-ben vándorolt ki a Szovjetunióból Izraelbe, majd később visszatért, hogy a zsidó közösséget szolgálja. Három fia is küldöttként szolgál: Smulik egyik testvére Cipruson, egy másik testvére pedig Ugandában él. “Lubavics az a hely, ahonnan energiát merítek. Mindig eljövök, amikor csak tudok” – mondta.

A helyiek örülnek a fejleményeknek. “Ez mind a zsidóknak köszönhető. Szerintem remek dolog, hogy nemzetközileg is ismertté válik, hogy nálunk hagyománya van a zsidókkal való együttélésnek. Sok jó dolog származik majd ebből. Már fektetik a földgáz csöveket és egy szálloda is épül. Öt év múlva már rá sem lehet ismerni erre a helyre” – mondta egy helyi lakos.

Gordon rabbi elmondta, hogy rendezett a kapcsolatuk az orosz lakossággal. Bár néhány hete antiszemita feliratokat festettek a látogatóközpontra, a tettesről kiderült, hogy nem odavalósi, hanem a távoli Murmanszkból érkezett. “Természetesen számos kihívással kell még megbirkóznunk ahhoz, hogy Lubavicsból igazi zarándokközpont váljon. De ez a hely nagy spirituális erőt ad a zsidó népnek és a helyi, elszegényedett lakosság életkörülményei is javulni fognak” – mondta a rabbi.

zsido.com

Forrás: TOI