Mi történt az elmúlt héten Izraelben?
Nagy csalódást okozott Izraelben, hogy Donald Trump aláírta az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését elhalasztó határozatot. Netánjáhu kijelentette: „Izrael kitart álláspontja mellett, mely szerint az amerikai nagykövetségnek, a többi nagykövetséggel együtt Jeruzsálemben van a helye. A más helyszínen működő nagykövetségek megnehezítik a békekötést, mert azt a hamis látszatot erősítik, mely szerint a zsidó népnek és államnak nincs köze Jeruzsálemhez. A csalódás ellenére Izrael továbbra is nagyra értékeli Trump elnök barátságát és elhatározását a nagykövetség későbbi áthelyezéséről.”
Időközben olyan információk láttak napvilágot, melyek jelentősen árnyalják Trump és Máhmud Ábász baráti hangulatúnak tűnő betlehemi találkozóját. Beszámolók szerint a zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések során az amerikai elnök dühösen kiabált a Palesztin Autonómia elnökével, és hazugnak nevezte őt. Trumpnak azzal volt problémája, hogy miközben Ábász folyamatosan a békés megoldás hívének mutatja magát, addig az elnöknek tudomására jutott mindaz az uszítás és gyűlöletkeltés, melyben Ábász és pártja vezető szerepet játszik a palesztin ellenőrzés alatti területeken, illetve az a tény, hogy az elmúlt négy évben a palesztin kormány egymilliárd dollárt utalt át a bebörtönzött terroristáknak és a megölt terroristák családtagjainak.

Jordán küldöttség érkezett Izraelbe
Az Amman, Irbid és Zarka térségét képviselő vezetőket Reuvén Rivlin izraeli államelnök fogadta. Rivlin elmondta, hogy édesapja fordította le a Koránt és az Ezeregyéjszaka meséit arabról héberre, illetve beszélt családjának 210 éves, folyamatosan jó kapcsolatáról a szentföldi arab közösséggel. Kiemelte, hogy édesapja különösen sokat tanult a beduin törzseket irányító sejkektől. Rivlin méltatta a jordániai uralkodó és kormány erőfeszítéseit a térség békéjének megteremtése érdekében. „Izrael és Jordánia is érti, hogy mindannyiunk sorsa, hogy békében éljünk ezen a földön. Teljes szívünkkel hiszünk abban, hogy mindenkinek joga a saját hite szerint szolgálni Istent. Amikor Jeruzsálemben járnak, láthatják a muszlimokat, amint a mecsetekbe sietnek, a keresztényeket a templomaikban és a zsidókat a zsinagógákban. Minden csoportban vannak szélsőségesek, de nekünk azt kell keresni, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami szétválaszt.” – mondta az elnök.

Atomot vetett volna be Izrael 50 éve?
A totális izraeli győzelemmel zárult hatnapos háború 50. évfordulójának ünneplése után olyan információ birtokába jutott a The New York Times, mely szerint a zsidó állam azt tervezte, hogy ha nem sikerül megállítani az elpusztítására törő arab hadseregeket, akkor elrettentésül nukleáris robbantást hajtanak végre a Színáj-félszigeten. „Ha olyan ellenséggel állunk szemben, amely a tengerbe akar szorítani, akkor valahogy meg kell állítani. Meg kell félemlíteni valamivel, amitől retteg. Az volt a cél, hogy új helyzetet teremtsünk a harcmezőn, és Egyiptom meghátráljon, vagy a nagyhatalmak beavatkozzanak.” – mondta Jicchák Jáákov nyugalmazott dandártábornok.
Az „Ítélet Napja” kódnevű akciót a félsziget keleti részén akarták végrehajtani, egy egyiptomi katonai bázis közelében, egy hegytetőn. Az atombombát helikopterek vitték volna a helyszínre. A robbantás célja nem a károkozás volt, hanem az elrettentés. A tervek szerint a detonációt kísérő jellegzetes gombafelhőt messziről, akár Kairóból is látni lehetett volna. Jáákov tudta, hogy nagy eséllyel sem ő, sem a bevetésben résztvevők nem élték volna túl a támadást, de meggyőződésük volt, hogy nincs más lehetőség az invázió megállítására. Az akciót végül a gyors katonai sikerek miatt nem kellett végrehajtani, de az izraeli atomarzenál a mai napig fontos szerepet játszik az ország védelmében, bár hivatalosan Izrael nem ismerte el, hogy rendelkezne nukleáris fegyverekkel.

Jeruzsálem lakosságának kétharmada zsidó
Az Izraeli Statisztikai Hivatal közzétette az újraegyesítését ünneplő izraeli főváros demográfiai adatait. Jeruzsálem lakossága 883 000 fő, közülük 63% zsidó, 37% arab. A városban élő zsidók 35%-a a szigorúan ortodox haredi közösség tagja, 24%-a hagyományőrző, 19%-a nemzeti-vallásos és mindössze 21%-a szekuláris. Ennek megfelelően a gyermekvállalási kedv is megelőzi az országos átlagot: a zsidó családokban átlagosan 4.28, az arab családokban 3.23 gyermek nevelkedik. Bár Izrael lakosságának csak 10%-át teszik ki a fővárosiak, a gyermekek 13%-a Jeruzsálemben él. Ezzel együtt a migrációs mutatók kedvezőtlenül alakulnak: minden évben többen hagyják el a várost, mint ahányan beköltöznek, a tavalyi évben 7200 fő volt a két mutató közötti különbség. Ennek oka az ország középső területének gazdasági fölénye, és a világi fiatalok számára szűkösebb kulturális kínálat.
