Mi történt az elmúlt héten Izraelben?

Nagy csalódást okozott Izraelben, hogy Donald Trump aláírta az amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költöztetését elhalasztó határozatot. Netánjáhu kijelentette: „Izrael kitart álláspontja mellett, mely szerint az amerikai nagykövetségnek, a többi nagykövetséggel együtt Jeruzsálemben van a helye. A más helyszínen működő nagykövetségek megnehezítik a békekötést, mert azt a hamis látszatot erősítik, mely szerint a zsidó népnek és államnak nincs köze Jeruzsálemhez. A csalódás ellenére Izrael továbbra is nagyra értékeli Trump elnök barátságát és elhatározását a nagykövetség későbbi áthelyezéséről.”

Időközben olyan információk láttak napvilágot, melyek jelentősen árnyalják Trump és Máhmud Ábász baráti hangulatúnak tűnő betlehemi találkozóját. Beszámolók szerint a zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések során az amerikai elnök dühösen kiabált a Palesztin Autonómia elnökével, és hazugnak nevezte őt. Trumpnak azzal volt problémája, hogy miközben Ábász folyamatosan a békés megoldás hívének mutatja magát, addig az elnöknek tudomására jutott mindaz az uszítás és gyűlöletkeltés, melyben Ábász és pártja vezető szerepet játszik a palesztin ellenőrzés alatti területeken, illetve az a tény, hogy az elmúlt négy évben a palesztin kormány egymilliárd dollárt utalt át a bebörtönzött terroristáknak és a megölt terroristák családtagjainak.

Trump a követségét áthelyezését ígéri a tavalyi AIPAC konferencián

Jordán küldöttség érkezett Izraelbe

Az Amman, Irbid és Zarka térségét képviselő vezetőket Reuvén Rivlin izraeli államelnök fogadta. Rivlin elmondta, hogy édesapja fordította le a Koránt és az Ezeregyéjszaka meséit arabról héberre, illetve beszélt családjának 210 éves, folyamatosan jó kapcsolatáról a szentföldi arab közösséggel. Kiemelte, hogy édesapja különösen sokat tanult a beduin törzseket irányító sejkektől. Rivlin méltatta a jordániai uralkodó és kormány erőfeszítéseit a térség békéjének megteremtése érdekében. „Izrael és Jordánia is érti, hogy mindannyiunk sorsa, hogy békében éljünk ezen a földön. Teljes szívünkkel hiszünk abban, hogy mindenkinek joga a saját hite szerint szolgálni Istent. Amikor Jeruzsálemben járnak, láthatják a muszlimokat, amint a mecsetekbe sietnek, a keresztényeket a templomaikban és a zsidókat a zsinagógákban. Minden csoportban vannak szélsőségesek, de nekünk azt kell keresni, ami összeköt bennünket, nem pedig azt, ami szétválaszt.” – mondta az elnök.

Reuvén Rivlin a sejkek között

Atomot vetett volna be Izrael 50 éve?

A totális izraeli győzelemmel zárult hatnapos háború 50. évfordulójának ünneplése után olyan információ birtokába jutott a The New York Times, mely szerint a zsidó állam azt tervezte, hogy ha nem sikerül megállítani az elpusztítására törő arab hadseregeket, akkor elrettentésül nukleáris robbantást hajtanak végre a Színáj-félszigeten. „Ha olyan ellenséggel állunk szemben, amely a tengerbe akar szorítani, akkor valahogy meg kell állítani. Meg kell félemlíteni valamivel, amitől retteg. Az volt a cél, hogy új helyzetet teremtsünk a harcmezőn, és Egyiptom meghátráljon, vagy a nagyhatalmak beavatkozzanak.” – mondta Jicchák Jáákov nyugalmazott dandártábornok.

Az „Ítélet Napja” kódnevű akciót a félsziget keleti részén akarták végrehajtani, egy egyiptomi katonai bázis közelében, egy hegytetőn. Az atombombát helikopterek vitték volna a helyszínre. A robbantás célja nem a károkozás volt, hanem az elrettentés. A tervek szerint a detonációt kísérő jellegzetes gombafelhőt messziről, akár Kairóból is látni lehetett volna. Jáákov tudta, hogy nagy eséllyel sem ő, sem a bevetésben résztvevők nem élték volna túl a támadást, de meggyőződésük volt, hogy nincs más lehetőség az invázió megállítására. Az akciót végül a gyors katonai sikerek miatt nem kellett végrehajtani, de az izraeli atomarzenál a mai napig fontos szerepet játszik az ország védelmében, bár hivatalosan Izrael nem ismerte el, hogy rendelkezne nukleáris fegyverekkel.

Izraeli csapatok a Színáj-félszigeten – nem volt szükség atomra

Jeruzsálem lakosságának kétharmada zsidó

Az Izraeli Statisztikai Hivatal közzétette az újraegyesítését ünneplő izraeli főváros demográfiai adatait. Jeruzsálem lakossága 883 000 fő, közülük 63% zsidó, 37% arab. A városban élő zsidók 35%-a a szigorúan ortodox haredi közösség tagja, 24%-a hagyományőrző, 19%-a nemzeti-vallásos és mindössze 21%-a szekuláris. Ennek megfelelően a gyermekvállalási kedv is megelőzi az országos átlagot: a zsidó családokban átlagosan 4.28, az arab családokban 3.23 gyermek nevelkedik. Bár Izrael lakosságának csak 10%-át teszik ki a fővárosiak, a gyermekek 13%-a Jeruzsálemben él. Ezzel együtt a migrációs mutatók kedvezőtlenül alakulnak: minden évben többen hagyják el a várost, mint ahányan beköltöznek, a tavalyi évben 7200 fő volt a két mutató közötti különbség. Ennek oka az ország középső területének gazdasági fölénye, és a világi fiatalok számára szűkösebb kulturális kínálat.

A jeruzsálemi villamoson
Megszakítás