Amerika világhatalmi pozíciójának visszaállítását reméli Trump győzelmétől Rich Swiert nyugalmazott tengerész alezredes és – havi egymillió követővel rendelkező – konzervatív publicista, aki a zsido.com amerikai tudósítójának ugyanakkor azt is kifejtette, hogy a republikánus jelölt legnagyobb gyengeségének a politikai tapasztalatlanságot tartja. A két párt nagygyűlésével foglalkozó párhuzamos interjúnk első része, amelyben az egykori floridai demokrata képviselő nyilatkozik, itt olvasható.
Amerika az elmúlt évtizedekben szinte minden elnökválasztással szolgáltatott valami rendkívülit. Mi ennek a mostani választásnak a legkülönlegesebb eleme?
Izgalmas, hogy az egyik pártnál egy politikában teljesen tapasztalatlan jelölt dominál, aki minden várakozást megcáfolva nagy előnnyel győzte le a riválisait az előválasztásokon. A másik oldalon pedig egy olyan jelölt áll, aki egész életét a politikában töltötte, és pályafutása csúcsa lehet egy történelmi beteljesülés: Amerika első női elnöke lehet. A két jelölt mellett két mozgalom is kibontakozott. Az egyiket kollektivista mentalitás jellemzi, amely felett egy olyan elit érdekcsoport áll – bankárok, politikusok, üzletemberek – amelyet más országokban oligarchákként ismerhetünk, akiknek óriási hatalom összpontosul a kezükben. Ezek volnának a demokraták. A másik oldalon az establishmenttel szemben álló irányzat, pontosabban egy felkelésre emlékeztető mozgalom alakult ki. Utóbbi képviselői belefáradtak abba, hogy egy elitista társaság diktálja nekik miként kell cselekedni és hogyan is éljenek. Izgalmas dinamika jellemzi ezt az ellentmondásos jelenséget, engem egy nyers idegre emlékeztet, amely váratlan, lüktető és bizsergő érzésével állandó feszültséget képes fenntartani.
Mi a tétje ennek a választásnak Amerika, és a világ számára?
A bipoláris rendszer után, 1990 óta multipoláris világban élünk. Huntington civilizációk harcáról szóló tanulmánya nagyon is életszerűnek tűnik ma. Hét-nyolc, egymással rivalizáló civilizációt figyelhetünk meg. Fontos alapvetésnek gondolom az alábbi kérdést: Miből derül ki, hogy az egyik civilizáció lemorzsolódóban van? Nos, a filozófus szerint abból, hogy az adott civilizáció nem képes felmérni, hogy honnan is támadják, kik az ellenségei? Amerika a legnagyobb szuperhatalomból az elmúlt években az egyenlő az egyenlők között állammá vált. Ha Amerika visszatalál a világhatalmi pozíciójába, akkor ismét a békéről, szabadságról és biztonságról beszélhetünk majd az egész világban.
Ön szerint melyek a legfőbb gyengéi és erősségei a jelölteknek?
Hillary Clinton erőssége a tapasztalata: kormányzó felesége volt, majd elnökné lett. Ismeri a Kongresszus működését, szolgált külügyminiszterként, és a politika minden szintjén vannak saját élményei. Nos, mindez együtt okozza az ő gyenge pontját is. Hiszen több alkalommal is bizonyította már, hogy képes hatalmas hibákra.
Trump erőssége különösképpen a mai politikai közegben unikális: szavatartó, egyenes. Azt mondja, amiben valóban hisz. Sokan ezen megbotránkoznak, de talán még többen nagyon is elkesek ettől. Látják és tudják, hogy más politikusok eddig nem mertek ennyire szókimondók lenni. Trump nemzetközi tapasztalata az üzleti életben ugyancsak hatalmas erősség. Ami az Achilles pontja lehet az a teljes tapasztalatlansága és ismeretlensége a politika világában. Ez a tény sok embert bizonytalanná tesz.
Mit tart a két jelölt eddigi legnagyobb hibájának?
Clinton legnagyobb hibájának azt tartom, hogy hagyta Bernie Sanders-t kibontakozni és egy új mozgalommal elbizonytalanítani a demokratákat. Sanders meglátásom szerint egy radikális szocialista. Clintonnak illett volna jóval korábban olyan formát mutatnia, hogy Sanderst senki ne vehesse komolyan. Trumpnál az előválasztások kampánya egy tanulói folyamatnak tűnt. Azt hiszem, hogy ő még csak ezekben a hetekben realizálja, hogy egy országos választást így nem lehet megnyerni. Amíg ő 60-70 stábtaggal operált, addig Clinton 700 profival dolgozik együtt. Trumpnak váltania, alkalmazkodnia kell a politikai piachoz.
Mi lesz az új elnök legnagyobb kihívása a Brexit után és a folyamatos terror fenyegetettség mellett?
Ha Clinton nyer, akkor semmi nem fog változni. Vele kormányunk továbbra is reaktív lesz és nem proaktív. Trump esetében a következőre lehet számítani: fel fogja mérni a terepet, és mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy Amerika újra abba a helyzetbe kerülhessen, hogy idő előtti lépésekkel tudjunk aktivitást mutatni. Biztosat nem tudunk róla, de sejtésem szerint dinamikus változást hozhat vezetősége.
Melyek azok a prioritások, amelyek meghatározzák az új elnök politikáját hazai környezetben és a nemzetközi porondon?
Ha Clinton nyer, akkor itthon sem fog semmi változni semmi. Továbbra is be fogunk fogadni menekülteket, hagyni fogjuk, hogy délen folytatódjon a bevándorlók illegális határátlépése. Fokozni fogjuk a szociális háló kiterjesztését még jobban. Trump esetében ennek a teljes ellentétét remélem. Le fogja zárni a határt. Vissza fogja hozni a gyári munkát Kínából. A különféle nemzetközi egyezményeket újra fogja tárgyaltatni. Olyan megközelítéssel, hogy abból Amerika kerüljön ki győztesként.
Melyik elnök lenne jobb a magyar zsidóság számára?
Az európaiak ismerik Clintont elég alaposan. Tudják, mire számítsanak. Trump esetében ez nem igaz. Épp ezért a vezetők tartanak tőle. Mivel nem ismerik, azok, akik a hatalomban vannak, félnek tőle. És épp ezért nagyon csalódottak lesznek akkor, amikor megválasztják. Mert annyira idegen tőlük. Ami a zsidóságot illeti: irányvonalát a legnagyobb cionista lobbi szervezet – az AIPAC – előtt tartott beszédekor világossá tette. A zsidó állam mellett tett egyértelmű elköteleződést. Érti, hogy mit jelent a zsidóság, mert a saját lánya, Ivanka is betért.
Clinton lánya is így tett.
Igen, de ő nem gyakorolja a vallást. Ez azért nagyon is megkülönbözteti őket.
Beszélgetésünket a pártok választási nagy gyűléséhez időzítettük. Mi ma a konvenciók jelentősége?
A demokratáknál a Bernie Sanders-kérdés: kialakítani és megfogalmazni az egységes arculatot. Alkuk tere a konvenció, ahol véglegesítik a párt céljait és programjavaslatait. Össze kell hangolniuk a különféle javaslatokat egységes platformmá. A Republikánusoknál a győztes megpróbál dealt kötni a vesztesekkel.
Végezetül mit gondol, mi az, amire maradandó érdemként tekinthetünk majd vissza Obama elnökségéből?
Sajnos nem igen tudok kiemelni semmilyen maradandó pozitív elemet. Az egészségügyi reformkísérlet, az Obamacare, a külpolitika, a szociális és bevándorlással összefüggő intézkedései mind-mind félbemaradt kísérletek. Amit biztosan tudunk, hogy maradandó hozadéka az Obama-éveknek, az nem feltétlenül örömteli az Amerikát szerető és féltő embereknek: hatalmas magasságokba emelte kisebb csoportok képviselőit, akik ezáltal nem csak a figyelem középpontjába kerültek, de erőszakos agresszió célkeresztjébe is.
Kikre gondol?
Obama példátlan módon adott teret komoly politikai és közéleti funkciókban az LMBT-közösség tagjai számára. Ugyancsak szokatlan módon az iszlám hitű tanácsadóinak száma is megsokszorozódott az elmúlt években. Ezzel Obama hihetetlen módon meggyengítette a demokratákat, hiszen a melegek és a muszlimok hagyományosan gyűlölik egymást. Minderre jön még a Sanders-féle radikális szocialista platform. Azt hiszem, Obamától az amerikai választók nem ilyen maradandó eredményeket reméltek. Az a válasz, hogy “Fogjuk meg egymás kezét, és a szeretet legyőz mindent” – ma nem érvényes. Képtelenség azzal ölelkezni, aki hideg vérrel el akar pusztítani. Az amerikai-iszlám kapcsolatok tanácsa mint szervezet szintén számos olyan tagot tudhat a sorai között, akik messze nem a judeo-keresztény elvek alapján fogalmazzák meg egy kormány feladatait és kötelezettségeit. Éppen ezért tehát kötelességünk olyan irányba terelni a választásokat, amely biztosítja majd az amerikai utat, és a keresztény erkölcsöket.
Wallenstein Vágó Róbert