Az egyik 89, a másik öt híján 100.
Frieda: 95 éves, lengyelországi származású holokauszt-túlélő. Szülei, hat testvére, anyósa, apósa és számtalan nagynénje, nagybátyja és unokatestvére veszett oda a soában. Néhai férjével, Chájimmal 1939 novemberében menekültek lakóhelyükről, egy Varsó melletti kis faluból Oroszországba. Rettenetes körülmények között végeztek kényszermunkát hat éven át. 1958-ban érkeztek Amerikába, Baltimore-ba.
Chájá Rojza Szarfsztejn: Frida édesanyja. Családjával együtt a majdaneki haláltáborban gyilkolták meg. Két nővére, Chenja Ruchel és Bájle még az első világháború előtt vándorolt ki Amerikába. Chájá Rojzának már nem volt lehetősége követni őket, mivel kitört a háború, és elveszítette nővéreivel a kapcsolatot, mielőtt a lánya, Frida megszületett volna. Így a 95 éves Frieda mindössze annyit tudott róluk, hogy Chicagóban éltek, az egyiküknek volt egy Avram nevű férje, és valamelyikük kolerában hunyt el.
Egy lelkes rokon azonban elhatározta, hogy kibogozza a szálakat, és megkeresi Frieda élő rokonait. Hajózási dokumentumok, népszámlálási adatok, városi jegyzőkönyvek, újságcikkek és egyéb anyagok felhasználásával, genealógiai szakértők segítségével végül is célt ért, és sikerült mindkét asszony nyomára bukkannia:
A nővérek Rachel és Bessie néven kezdtek új életet új hazájukban, és bár soha nem éltek Chicagóban, és egyikük sem halt meg kolerában, az egyikük férjét valóban Avramnak hívták. Kettőjüknek összesen hat gyermeke és számtalan unokája és dédunokája született. A kutakodás nyomán kiderült: Friedának három élő unokatestvére van, anyja nővérének, Bessie-nek nyolcvanas éveikben járó lányai. Anyjuk és nagynénjük, Rachel nem sokat mesét nekik lengyelországi éveikről, nem tudtak olyan neveket, vagy családi történeteket felidézni, melyekből nyilvánvalóvá vált volna a rokonság. Egyikük azonban egy fényképet küldött Bessie-ről – az asszony kísértetiesen hasonlított Friedára.
Néhány nappal később Frieda először beszélt telefonon 89 éves unokahúgával, Irene-nel. Bár a két másik unokatestvér nem tudott semmilyen információval szolgálni, Frieda neki is feltette a kérdést: vajon anyja beszélt-e neki a húgáról, Chájá Rojzáról? – a vonal túloldaláról érkező válasz még Irene családját is meglepte – az ő neve, melyet 10 éves koráig használt Chájá Rojzá volt. Azóta Irene Rose-nak nevezik.
Egy évszázaddal azután, hogy a nővérek a jobb élet reményében elhagyták Európát, és Amerikába költöztek, 70 évvel azután, hogy a család Európában maradt részét szinte teljesen megsemmisítették, az idős rokonok végre boldogan egymásra találtak.
Forrás: tablet