Tolsztoj és Gorkij a kisenyevi mészárlásról

Április 19–21. a szomorú évfordulója a kisenyevi pogromnak. 120 évvel ezelőtt a világ egyik legkegyetlenebb mészárlása zajlott le Kisenyevben, mely felháborította az egész világot s a korabeli orosz értelmiség több tagját is arra a szörnyű meghasonlásra kényszerítette, hogy szégyellnie kellett orosz származását.

A kisenyevi mészárlás megrázó beszámolói és képei felzaklatták a világ érző felét. Nem csupán a kontinens és a tengeren túli zsidó közösségek kezdtek gyűjtésbe, de minden jóérzésű ember. Az első adományozók között volt Tolsztoj, aki 15 ezer rubelt küldött az áldozatok és hozzátartozóik megsegítésére. A másik híres orosz író, Gorkij is nyílt levelet írt a zsidók védelmében, mely magyar fordításban így hangzik:

„Az utóbbi időben minduntalan oly események fordulnak elő országunkban, amelyek örök gyalázatot hoznak reánk. A legundorítóbb valamennyi között a kisenevi vérontás volt. Emberek, akik keresztényeknek tartják magukat, akik az irgalmas és jóságos Istent imádják, ezek az emberek azokon a napokon, amelyek a feltámadás ünnepének szentelvék, bemocskolták emberi mivoltukat ártatlan gyermekek vérével, férfiakat, aggokat öldöstek, asszonyokat koncoltak föl; embereket avattak vértanúkká abból a törzsből, amely Krisztust ajándékozta a világnak. Oly folt ez, amelyet évszázadok sem fognak eltörölni. Nem szabad elítélnünk a tömeget. Az vak eszköz volt. Intelligens elemek, társaságban szereplő férfiak, gyáva rabszolgák voltak az értelmi szerzők, akik a tömeget izgatták. Ezek a képmutatók, akik Isten nevét dicsőítik, de szítják a gyűlöletet a zsidók, az örmények és finnek ellen. Vajha átok szállna a fejükre és tűz emésztené rothadt szívüket. Föl, kik nem vagytok lakájok s kikből az önérzet nem halt ki, föl a zsidóság oltalmazására!”