Az erőszakkal katolizált zsidók használhatták a hagyományaikat őrizve.

Covilhában, az északkelet-portugáliai kisvárosban egy építési vállalkozó akadt a 400 éves pergamentekercsre egy régi épület bontása során. Miután tíz éven keresztül otthonában tárolta, régész ismerőse segítségét kérte a lelet azonosításához.

A Tórát feltehetően a kényszerűségből katolizált, de titokban a zsidó hagyományok szerint élő titkos zsidók, a marranók használták négyszáz évvel ezelőtt. Ebben az időben hivatalosan nem élhettek zsidók Portugáliában. Az 1536-tól az inkvizíció éberen figyelte az áttértek leszármazottait, nehogy azok bármilyen zsidó szokást megtartsanak. A „vétkeseket” megkínozták és nyilvánosan elégették. Az ország eldugottabb vidékein azonban, ahol a központi hatalom szorítása kevésbé volt érezhető és a helyi, kitért zsidók fontos szerepet töltöttek be a kereskedelemben, a hatóságok gyakran hunytak szemet a diszkréten folytatott zsidó hitélettel szemben. E titkos közösségek idővel megfogyatkoztak, tagjaik lassan beolvadtak a portugál társadalomba.

A tekercs meglepően jó állapotban maradt fent a kedvezőtlen körülményekhez képest. Jelenleg a város polgármesteri hivatalában lehet megtekinteni, később állagmegóvásra kerül sor. Carlos Madaleno, a covilhai városi múzeum igazgatója elmondta, hogy a tekercs használatának idején az egykori zsidónegyed már nem létezett és a városban hivatalosan nem éltek zsidók. Ezen felül a Tórát egy olyan, XVI. századi templom közelében találták, melyet elsősorban az „újkeresztények”, azaz a kitért zsidók és leszármazottaik látogattak. Mindebből lehet arra következtetni, hogy a Tórát titkos istentiszteletek során használták az őseik hagyományaihoz ragaszkodó kitértek.

Forrás: The Times of Israel

Megszakítás