Részlet a Rebbe, Menáchem Mendel Schneerson rabbi beszédeit tartalmazó Likuté szichotból

 

Körülvéve a micvával

A Tóra azt parancsolja1, „Sátrakban lakjatok hét napon át; mindenki, aki bennszülött Izráelben, lakjék sátrakban.” Ennek a micvának a magyarázatakor a bölcseink azt mondják:2„Úgy kell élnetek [a szukkában], ahogy [az otthonotokban] éltek.” Az ünnep hét napja alatt3 minden hétköznapi rutintevékenységünk a sátorban zajlik. Ahogy bölcseink magyarázzák: „Mert e hét napra a szukkát úgy kell tekintenünk, mint állandó lakhelyet, mint ideiglenes otthonunkat… Az ember eszik, iszik, pihen… és tanul a szukkában.”

Bölcseink rámutatnak, hogy a „micvák elrendelésének egyedüli célja az ember pallérozása”: a micvák megtartásával az ember felemeli saját magát és a környezetét is. A legtöbb micva csak bizonyos részét érinti a létezésünknek, és csak bizonyos dimenzióit a környezetünknek. Amikor felvesszük a tfilint, azzal felmagasztosul az ember feje, szíve,4 a karja és persze az a bőrszíj is, amit igénybe veszünk. De amikor a szukkába beköltözünk, a micvában az egész test érintett: az ember életének legalacsonyabb rendű megnyilvánulásai is eszközzé lesznek az Istennel való kapcsolatában.5

A szukka micvájának üzenete nem önmagában való: hatással van arra, miképpen fogunk viselkedni az elkövetkezendő évben. A Tóra röviden ennyit mond erről:6 „Minden útjaidban ismerd meg őt.” Bölcseink ehhez hozzáteszik:7„E rövid vers-

re épül a Tóra minden alapja.” Mert az istenség nemcsak a zsi­nagógában van jelen vagy a tan­házban, hanem az életünk min­den területén, minden kis sar­kában. Ez válik kézzelfoghatóvá számunkra a sátorban lakozás micvája révén.

 

Spiritualitással tölteni meg az anyagi világot

Valahányszor egy fizikai eszkö­zök­kel kapcsolatos micvát teljesítünk, kapcsolatot teremtünk köztük és a micva spirituális ho­zadéka között. Attól kezdve ezek a tárgyak tásmisé micvá („a micvához használatos eszközök”) lesznek. Minthogy a spiritualitással létrejött kapcsolatuk megmarad, az olyan tárgy, amit micva teljesítéséhez használtunk, alantas célokra többé nem használható.8

A szukká felépítéséhez igénybe vett anyagi eszközök és a hozzájuk kapcsolódó spirituális hatás között még mélyebb az összefüggés. Bölcseink azt mondják:9 „Amint az áldozat odaszenteltetik a mennyek javára…, úgy a szukká is szentté lesz a mennyek javára.”10

A szukká mélyebb kapcsolatot teremt anyagiak és szellemiek között, mint ami sok más egyéb micva alkalmával létre jöhet. A legtöbb más esetben az anyagi eszköz és a spirituális hatás közötti viszony, amit a micva teljesítése megteremt, nem hatja át az anyagi eszköz teljes valóját. Ezért azután – bár kellő tisztelettel illik bánnunk velük – ezek az eszközök nem lesznek szentté: nem válnak eggyé a spirituális világgal. Az odaszentelés azt jelentené, hogy a fizikai tárgy mindenestül szentséggel átitatottá lesz, s ez a fajta mélyeb kapocs születik meg a sátorban lakozás micvájának teljesítése által.

 

A „békesátor”

Bölcseink a szukká micváját az egység fogalmával társítják, amint az látható ebben a megfogalmazásban:11 „békétek sátra”, és ebben a ki­jelentésben:12 „Az egész Izrael megfér egyetlen sátorban.”

Miért kapcsolódik össze a szukká fogalma a békességgel és az egységgel? A chászid gondolkodásban azt a magyarázatot leljük, hogy a szukká parancsolatának megtartása transzcendens, spirituális fényt hoz ebbe a világba, melynek a megnyilatkozása eltöröl minden kölünbséget ember és ember között, és alapvető egységet teremt közöttük. A világunkat a megosztottság jellemzi. A szukká micvája arra rendeltetett, hogy elárassza a világot az egység isteni állapotával, mely lényege szerint idegen a sokféle különbség által megosztott világban.

Egy másik értelemben mondhatjuk, hogy ez a micva feloldja azt a különbséget, mely a spirituális és az anyagi létezés között áll fenn. Földi nézőpontból ugyanis ez a két dimenzió szöges ellentétben látszik állani egymással. Az Isten nézőpontjából azonban az anyagi és a spirituális létezés mind csak kifejezője az Ő lényegének, és képesek egymásba olvadni teljes harmóniában.

 

1 3Mózes 23:42.; 2 Szukká 28b; 3 A diaszpórában a Smini Áceret is a szukkában telik, bár erre a micvára nézvést nem mondunk áldást; 4 A tfilin a homlokra és a bal karnak a szívvel egyvonalban lévő pontjára kerül.; 5 A micva héber szava (jelentése: ’parancsolat’) rokona a héber/arám cávtá (’kapcsolat’). A micva megtartásával kapcsolatot teremtünk azzal, aki a parancsolatot adta. Lásd még: Likuté Torá, Párását Bechukotáj 45c.; 6 Példabeszédek 3:6.; 7 Bráchot 63b; 8 Mögilá 26b., Sulchán Áruch, Orách Chájim 21:1.; 9 Szukká 9a – idézi Sulchán Áruch HáRáv 638:1.; 10 Ezért tilos a szukká építéhez felhasznált anyagokat más célra használnunk az ünnep ideje alatt (Sulchán Áruch HáRáv 638:15–16); 11 Lásd a napi liturgiában.; 12 Szukká 27b.

Megszakítás