Megismétlik a 17 évvel ezelőtti nagyszabású kutatást, amelynek segítségével felmérik a magyarországi zsidóság jellemzőit, a hagyományokhoz és a vallásossághoz való viszonyt, röviden: a zsidó identitás különféle formáinak jellegzetességeit. A költséges kutatást, amely 2000 fő megkérdezésére épül az EMIH és a Mazsihisz is támogatja.

Nagyszabású szociológiai kutatás vette kezdetét ezekben a hetekben a magyarországi zsidóság identitásáról – írja tudósításában a Szombat. Ennek kapcsán a lap interjút közölt a kutatás vezetőjével.

Kovács András szociológusprofesszort, a Közép-európai Egyetem Zsidó Tudományok Programjának vezetője az interjúban elmondta, hogy az 1999-es, sokat idézett vizsgálódás mára teljesen elavult, az akkor keletkezett adatbázis ma már nem alkalmas a tudományos elemzésre, ez tette szükségessé az újabb kutatás elindítását. „A korábbi felmérés óta egy új zsidó generáció lépett a színre, és nagymértékben megváltozott a magyarországi és nemzetközi környezet is. Ezért magyarországi és nemzetközi zsidó szervezetek elhatározták, hogy konzorciumot hoznak létre a tizenhét évvel ezelőtti kutatás megismétlésére. Ebben a konzorciumban valamennyi jelentős magyarországi zsidó szervezet részt vesz. A két legnagyobb támogató az EMIH és a Mazsihisz” – mondta.

A professzor ezzel kapcsolatban külön kiemelte, hogy „az összefogást nagy dolognak tartom, mert azt mutatja, hogy a különféle zsidó szervezetek, különbségeik és ellentéteik ellenére is képesek felismerni, hogy közös érdekeik vannak, és bizonyos dolgokban csak akkor érhetik el céljaikat, ha együttműködnek.”

A kutatás módszertanáról Kovács András elárulta, hogy 2000 fővel készítenek egyenként nagyjából 60 perces interjút. Mint elmondta, ez a minta nem tekinthető reprezentatívnak a szó szociológiai értelemében, hiszen ahhoz arra lenne szükség, hogy a teljes magyarországi zsidóságról rendelkezésre álljanak azok az alapadatok, amiket a mintának meg kellene jeleníteni – például korösszetételben, iskolázottságban, lakóhely szerinti összetételben, stb. „Nyilvánvaló, hogy ilyen adatok a mai magyarországi zsidóságról nincsenek” – szögezte le. Éppen ezért a kutatók tudatosan arra törekszenek, hogy a magyarországi zsidóság lehetőleg minden csoportja megjelenjen a mintában: a vallásosoktól a zsidósághoz csak lazán kötődő személyekig, a zsidó közéletben aktívan résztvevőktől a „rejtőzködő zsidókig”.

A kutatók arra törekszenek, hogy a megkérdezettek körében ne legyen nagyon felülreprezentálva az aktívak csoportja – bár ez Kovács szerint nem kerülhető el teljesen. A „rejtőzködő zsidók” minden bizonnyal alacsonyabb arányban jelennek majd meg a mintában, mint a valóságbeli arányuk – magyarázta – de még így is elég nagy számú interjú készül ennek a csoportnak a tagjaival ahhoz, hogy ezt a csoportot is jellemezni tudják sokféle szempontból.

A kutatásról, melynek első eredményeit már ennek az évnek a végén nyilvánosságra hozzák, Kovács András a következőt mondta: „Szeretnénk föltérképezni a zsidó hagyományhoz való viszonyt a korábbi és a mai generációkban, és képet alkotni a vallási és szekuláris zsidó identitás különféle változatainak elfogadásáról, illetve elutasításáról. Megkérdezzük az interjúalanyok véleményét az asszimiláció, integráció, illetve disszimiláció alternatíváiról, a zsidóság helyzetéről a mai Magyarországon, a nem-zsidókhoz való viszonyról, az antiszemitizmusról. Reményeink szerint az adatok alapján azonosítani lehet majd azokat a tényezőket is, amelyek egyeseket ösztönöznek a zsidó felekezetek és szervezetek tevékenységében való részvételre, másokat meg visszatartanak ettől. A kutatás adatai képet adnak majd arról is, hogy milyen szociális támogatásokat kapnak, illetve milyen támogatásokra tartanának igényt a megkérdezettek, és melyek a leginkább támogatásra szoruló csoportok, mekkora a kereslet a zsidó iskolarendszer különféle intézményei iránt, és mit várnak el egy zsidó iskolától a megkérdezettek.”

Az interjú teljes egészében a Szombat honlapján olvasható.