Az Amerika Zsidó Bizottság (AJC) aggodalmát fejezte ki, amiért Ferenc pápa elindította a szentté avatás felé vezető úton a második világháború ideje alatt tevékenykedő lengyel kardinálist, August Hlondot, aki radikális antiszemitizmusáról volt híres, mely véleményén még a holokauszt után sem változtatott.
A Vatikánnak címzett tiltakozó levélben az AJC vallásközi kapcsolatokért felelős vezetője, David Rosen rabbi Hlond kardinálist idézte, aki 1936-ban arra biztatta a lengyeleket, hogy tartsák távol magukat a „romboló hatású zsidóktól” és bojkottálják a zsidó üzleteket és médiát. „Tény, hogy a zsidók a katolikus egyház ellen harcolnak, terjesztik a szabad gondolkodást, az istentelenség élharcosai, bolsevikok és felforgatók” – írta a kardinális, akinek a műveit a katolikus egyház intézményesített zsidóellenességére hozzák példának. Az egyház 1960-ban, a II. Vatikáni zsinaton határolódott el az antiszemitizmustól.
Hlond 1926 és 1948 között volt Lengyelország legmagasabb rangú katolikus papja. Személyét napjainkban is nagy tisztelet övezi, mert képes volt megőrizni az egyház függetlenségét a német megszállás alatt és a kommunista diktatúra első éveiben. Intézkedéseivel megakadályozta, hogy egyházának is azt az üldöztetést kelljen elviselnie, mint más, náci uralom alatt lévő országokban. A németek felajánlották számára, hogy hozzon létre egy kollaboráns kormányt, de ezt elutasította. Ezt követően a Gestapo Párizsba internálta, és fogva tartotta. Hlond tagja volt a magyar katolikus püspöki testületnek is, mert ő vezette a magyarországi szalézi rendtartományt, és közeli barátságot ápolt Serédi Jusztiniánnal, a későbbi magyar hercegprímással.
A főpap 1936-ben még elítélt egy pogromot, bár hozzáfűzte: „A zsidóság befolyása a hagyományainkra káros, kiadványaik pedig hirdetik a pornográfiát. Tény, hogy a zsidók csalásokat követnek el, nem riadnak vissza az uzsorától és élő áruval kereskednek. Az is tény, hogy a zsidó ifjúság befolyása a katolikus ifjúságra az iskolákban mind vallási, mind etikai szempontból káros.”
1946-ben azonban, amikor Kielcében a lengyelek rátámadtak a holokausztból visszatért túlélőkre, és 42 embert megöltek, nem volt hajlandó elítélni a gyilkosságokat és a zsidókat tette felelőssé a támadásokért.
Ferenc pápa úgy nyilatkozott, hogy Hlond hősként élt és a Vatikán szakértői alapos vizsgálat után arra a következtetésre jutottak, hogy a kardinális életműve és írásai összhangban állnak az egyház tanításával és szellemiségével. A szentté avatás előszobájának tekintett boldoggá avatáshoz az egyháznak még egy olyan csoda bizonyítására van szüksége, melyet Hlond égi közbenjárásának tulajdonítanak. A kanonizációs eljárás első lépéseként mindenesetre Hlondot „Isten szolgájának” nyilvánították.
zsido.com
Forrás: Ynet