A Tóra több helyen nevezi a zsidó népet „szegulá”-nak, azaz kincsnek, az Örökkévaló kiváló tulajdonának. A szegulá – tett, melytől egy adott helyzet jóra fordulását, vagy kedvező kimenetelét reméljük.
Védelmező vagy jótékony hatású „bűbáj”, talmudi, kabalisztikus, rabbinikus vagy folklorisztikus eredettel, melyet abban a reményben alkalmaznak, hogy az adott ügyben pozitív fordulatot hoz, vagy az illető vágyainak megfelelő irányba befolyásolja azt. Mindig észben kell azonban tartanunk, hogy a szegulák elsődleges célja, hogy általuk közelebb kerüljünk az Örökkévalóhoz, hiszen csak az Ő segítségével fordulhatnak jóra a dolgok. Fontos, hogy arra is emlékezzünk: az imádkozás és a jócselekedetek erejét és jótékony hatását semmi nem helyettesítheti.
Az 1831-es európai kolerajárvány idején a világhírű rabbi, korának egyik vezető tóratudósa, Akiva Ejger például javasolta, hogy minjánban, vagyis legalább tíz zsidó férfiból álló közösségben mondják el a szentélyben használt füstölőszer összetevőit felsoroló pitum háktoret nevű talmudi részletet, mert az jó jel (szegulá) arra nézve, hogy megálljon a járvány. Emellett nagyon is modern gyakorlati javaslatai is voltak. Többek között ezt írta: „Több alkalommal adtam már ki figyelmeztetést, hogy az embernek hallgatnia kell az orvosok véleményére és nem szabad megszegniük az utasításaikat.” Kijelentette, hogy a dühöngő járvány idején nem szabad egyszerre több mint 15 embernek összegyűlnie imádkozásra, és javasolta, hogy ezt rendőr is ellenőrizze.
A vallási életet érintő gyakorlati intézkedésekről több cikkünkben beszámoltunk már. A nagy sebességgel terjedő vírus okán naponta tartanak világszerte egy időben zsoltárolvasást. A felhívások különféle internetes csoportokban terjednek, és meghatározzák, hogy melyik zsoltárt és pontosan mikor kell elmondani Izraeltől Amerikáig, Európától Ausztráliáig. Fontos, hogy egyszerre, azonos időben mondják minél többen az imát, így ugyanis sokkal nagyobb az ima ereje, mondják bölcseink. Többnyire a 121-es zsoltárt választják, melyet általában bajok, nehézségek esetén szokás mondani:
Ének a zarándoklásra. A hegyek felé emelem szemeimet: honnan jön segítségem? Segítségem az Örökkévalótól, ki égnek és földnek teremtője. Ne engedje ingadozni lábadat, ne szunnyadjon a te őriződ! Íme, nem szunnyad és nem alszik Izrael őrzője. Az Örökkévaló a te őrződ, az Örökkévaló a te árnyékod, jobb kezed mellett. Nappal nem ver téged a nap, sem éjjel a hold. Az Örökkévaló megőriz téged minden rossztól, megőrzi lelkedet. Az Örökkévaló megőrzi mentedet és jöttödet, mostantól mindörökké!
Más helyeken a 91-es és 46-os zsoltárt ajánlják megfelelő szegulaként, természetesen mindkettő arról szól, hogy hogyan védi meg népének tagjait az Örökkévaló minden csapástól. Megint máshol a harmadik és a 91. zsoltárt tartják a legmegfelelőbbnek erre a célra, hivatkozva a jeruzsálemi Talmudra (Sábát, 6,2), mely szerint e két ima az üldözöttek dala. Bölcseink szerint e szövegek jó jelül szolgálnak számunkra a bajtól való megmeneküléshez. Szokás például, hogy az elalvás előtti Smá imában, a szombat kimenetelekor, vagy az úti ima után mondják.
Megint egy másik szegula az Ostropoliba való ráv Simsontól, aki ál kidus Hásem, vagyis Isten nevének megszentelésével veszítette életét az 1648-as Hmelnyickij-mészárlás során. Korának egyik legnagyszerűbb kabalistája volt, akit az utána következő nemzedékek nagyjai is kiemelt tisztelettel említettek. A járványok elleni szegulája korai írásaiban található. A kabalista rabbi azt javasolta megelőzésként a járványok ellen, hogy az Onkelosz-féle fordításból (héberül: tárgum) olvassák fel a zsidók sivatagi vándorlásának állomásait Mózes negyedik könyve, a Bámidbár végéről.
Szóljunk végül azokról, akik az egész emberiséget sújtó csapásban a messiási kor közeledtének biztos jelét látják. A külföldre szakadt izraeliek nagy számban térnek vissza az Országba, és egyben közeledik niszán hónapja is, melyről azt írja a Széfer Jecira, a zsidó miszticizmus legrégebbi könyve: „Niszán hónapban jött el a megváltás [az egyiptomi rabszolgaságból] és niszán hónapban jön el a megváltás [mely a végső megváltás lesz, a messiási kor kezdete]. Ennek szellemében számos ilyen jellegű üzenet kering az interneten, és még az ebben az esetben mondandó áldásokkal kapcsolatban is információt kaphatunk. A netes fórumokon körbeküldött szövegből megtudhatjuk, milyen áldást kell mondanunk abban az esetben, ha bizonyosan tudjuk, hogy a messiás már elérkezett, ha legalább 600 000 zsidót látunk gyülekezni a messiás köszöntésére, ha saját szemünkkel látjuk a messiást, amikor megpillantjuk a felépített harmadik szentélyt Jeruzsálemben és végül ha olyan személlyel találkozunk, aki biztosan a halottak feltámadásának során kelt új életre.
Amikor a világot csapások érik, a zsidók nem ülhetnek tétlenül. Az ilyesfajta eseményekkel Isten üzenetet küld a világnak. A gemátriában, vagyis a héber szavak számértékében üzenetet keresők számára a helyzet egyértelmű: a „jes pitáron lekoroná” (van megoldás a koronára) kifejezés számértéke (1443) pontosan megegyezik a „tesuvá, tfilá ucedáká” szavak számértékével. Ros hásánákor az imáinkban elmondjuk, hogy az előbbi három dolog: a megtérés, az ima és az adakozás elháríthatják tőlünk a rossz ítéletet.
És természetesen: ne felejtsünk el kezet mosni!
zsido.com