Dr. Weisz Lipót 1924 nyarán foglalta el a móri rabbiszéket, melyet a deportálásokig töltött be.
Weisz Lajos, a pesti Rabbiképző Intézet jeles végzett növendéke még 1924 tavaszán került a móri hitközség látókörébe, miután addigi rabbijukat, Steiner Jakabot az aszódi hitközségbe választották meg. A hitközség agilis elnöke, Mayer Endre és Steiner rabbi személyesen keresték fel az ifjú Weisz rabbit, s kérték, hogy tartson próbaszónoklatot Móron:
„A március 1-én megtartott próbaszónoklat alkalmával Weisz rabbi kiváló egyéniségével, tudásával és szónoki képességével egy csapásra meghódította a móri híveket.” Így aztán a hitközség vezetése hamarosan hivatalosan is rabbijának választotta Weisz rabbit, akit a polgári naptár szerint június 29-én iktattak be első (és egyben utolsó) működési helyére.
A móri zsidó hitközség alapjait még 1740 körül, a Rosenthal család tagjai tették le, akik az idő tájt telepedtek le a községben. Szervezett hitközséget mintegy tíz évvel később alapítottak, első elnöke, Rosenthal Náftáli pedig kifejezetten jó viszonyt ápolt a korszak uralkodóival. Már a 18. század végén rabbit fogadtak Munk Izsák személyében, utána pedig egy Gomperz nevű rabbi még egy jesivát is alapított Móron, mely az 1800-as évek közepéig működött. Zsinagógájukat 1802-ben építették, idővel pedig számos jótékonysági egyletet is alapítottak. Az 1868/69-es zsidó kongresszust követően a hitközség neológ alapokon működött tovább. Az első világháború idején népkonyhát tartottak fent a környékbeli katonák és menekültek részére, miközben a közösség legtöbb férfitagja a frontokon harcolt – a hitközség tagjai közül 16 férfiú lett hősi halott.
Az iktatás napjára a helyi Mirjam leányegyesület tagjai szépen felékesítették a zsinagógát, ahol a hitközség tagjai és a városi hatóságok impozáns részvétele mellett avatták Weisz Lipótot móri főrabbivá. Az tulajdonképpeni avatást dr. Hevesi Ferenc székesfehérvári főrabbi tartotta, aki nagyhatású beszédben ajánlotta fiatal kartársát a móri híveknek.
Weisz rabbi mintegy két évtizedig szolgálta a nagymúlti móri zsidó hitközséget, ám a 20. jubileumát már nem tarthatták meg, hiszen röviddel előtte a 46 éves rabbit a közösségével együtt, a székesfehérvári gyűjtőtáboron keresztül Auschwitzba deportálták.
Emlékükből fakadjon áldás!
|
Források:
Ujvári Péter, Magyar Zsidó Lexikon. Budapest: MZsL. 1929. 613–614. old. „Hirek – Rabbiválasztás Móron.”, Egyenlőség, 1924. 43. évf. 11. szám, 10. old. „Hirek – Az uj móri főrabbi beiktatása.”, Egyenlőség, 1924. 43. évf. 29. szám, 12. old. |
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.