A föld örökösei című Netflix-sorozatban a spanyol inkvizíció ideje alatt élő zsidóké a főszerep – olvasható a JTA oldalán. A streamingszolgáltató múlt hónapban mutatta be a sorozatot, ami első pillantásra egy újabb résznek tűnhet a spanyol kosztümös drámák gyorsan növekvő világában. Bizonyos szempontból igaz is a romantika, az erőszak és a középkori Spanyolország kulcsfontosságú történelmi eseményeinek elegyével, ugyanakkor „A föld örökösei” nevezetű sorozat mélyen belemerül, hogy mit jelentett zsidónak lenni, amikor a szigorúan katolikus ország elkezdte a kisebbségek szervezett üldözését, amely az inkvizícióban csúcsosodott ki.
A sorozat tükrözi azt a tendenciát, miszerint Spanyolországban egyre nagyobb kedv mutatkozik a helyi történelem, különösen annak gyakran figyelmen kívül hagyott zsidó fejezeteinek feltárására.
„Spanyolországban egyre inkább felismerik, hogy a szefárd történelem nem „róluk”, hanem „rólunk” szól” – mondta David Hatchwell Altaras, a madridi zsidó közösség korábbi elnöke, a város tervezett zsidó múzeumának egyik társalapítója.
A műsor alkotói elmondták, hogy túl akartak lépni a szefárd zsidó történelmet dramatizáló spanyol produkciókra jellemző drámai kivégzéses és erőszakos jeleneteken.
„A közelmúltbeli történelmi produkciókban számos utalás történik az inkvizícióra és az antiszemitizmusra, de én túl akartam lépni ezen, és megmutatni a zsidók életének szerkezetét Spanyolországban, közvetlenül a kiűzetés előtt” – mondta Jordi Frades, az executive producer, aki egyébként nem zsidó.
A nyolc epizódból álló sorozat valószínűleg a legsúlyosabb zsidó alkotás Spanyolországban, amely Ildefonso Falcones regénye alapján, Hugo Llor, a 14. századi Barcelonában született kitalált karakter életét követi nyomon.
A sorozat történetéről
A takarítónő analfabéta fia Llor szembeszegül a törvénnyel és egy zsidó családnál talál menedéket, ahol elsajátítja a bortudományt, melyen keresztül bekerül a társadalom felsőbb rétegeibe. Története bepillantást enged abba, hogyan reagált volna több százezer szefárd zsidó az egyre élesedő helyzetre, amely végül közösségi jelenlétük végéhez vezetett az Ibériai-félszigeten.
Míg az inkvizícióról szóló korábbi produkciók – köztük a „A tenger katedrálisa” című sorozat, és „A nővérek szövetsége” című film – a zsidókat röviden és többnyire szerencsétlen áldozatként ábrázolták, a „A föld örökösei” sorozattal a Netflix most sokkal mélyebbre ás. Egy olyan zsidót ábrázol, aki értesül a valenciai zsidók 1391-es lemészárlásáról, annak ellenére, hogy megőrizte bizalmát a kormányban és a királyban, aki olykor fellépett a zsidók védelmében, máskor pedig nemcsak figyelmen kívül hagyja a lincsléseket, de bátorítja is a népet.
Az egyik karakter Jucef Crescas, aki a zsidó filozófus, Hasdai Crescas és tanítványa, Joseph Albo személyén alapul, külsőleg keresztény szokásokat vesz fel, például keresztet visel, és nevét Raimundóra változtatja. De sem keresztény, sem zsidó teológiát nem folytat, helyette a tudománynak szenteli magát.
Egy másik szereplő, Regina Llor zsidó orvos, aki őszintén szeretne áttérni a kereszténységre, hogy elnyerje a mindig is vágyott elfogadást, és feleségül menjen Hugóhoz, a főhőshöz, aki nem zsidó.
„Azon túl, hogy zsidó vagyok, egy ember vagyok. Egy nő. Egy orvos. Belefáradtam, hogy semmibe vesznek. Hogy leköpnek az utcán. Abból, hogy megaláznak. Belefáradtam, hogy zsidó vagyok” – mondja Regina az egyik jelenetben, akit az ismert spanyol színésznő, Maria Rodríguez Soto alakít.
Máshol Dolça, a zsidó nő, aki Hugo első szerelme volt a halált választja az áttérés helyett, akit nyilvánosan ki is végeznek. Pontosan az ilyen és ehhez hasonló véres jelenetek miatt érdemelte ki a sorozat a felnőtteknek való besorolást. A Reconectar nonprofit szervezet szerint – amely a szefárd felmenőkkel rendelkező embereket igyekszik összekapcsolni a zsidósággal – a kivégzési jelenet volt „az első alkalom Spanyolországban, hogy a zsidó történelemnek ezt a tragikus részét köntörfalazás nélkül mutatták be a televízióban”.
A szefárd történelemmel foglalkozó több tanácsadóra és szakértőre támaszkodva a műsor azt is megpróbálja reálisan feltárni, hogyan bántak akkoriban a zsidókkal nem zsidó embertársaik. Még a nemes és bátor főszereplő is, akit a szupersztár Yon González alakít, egy ponton azt mondja elidegenedett feleségétől, aki éppen azért hagyta maga mögött zsidóságát, hogy feleségül mehessen hozzá:
„Bárcsak az az átkozott zsidónő kimaradt volna az életemből”.
A sorozatban megkísérlik korhűen megragadni a zsidó közösségeket és szakmákat is, kezdve a keresztény nőkön abortuszt végző zsidó orvosoktól (amit a zsidóságnak a terhesség megszakításával kapcsolatos megengedőbb álláspontja tett lehetővé) egészen a kóser bor kizárólag zsidó munkaerővel történő előállításáig, amelyet a zsidó törvények írnak elő. Persze van néhány baklövés is, például több olyan jelenet, amelyben állítólag jámbor zsidók nyilvánosan kimondják, hogy „Jehova” – ami komoly tilalom a zsidóságban.
Frades szerint az új sorozat megpróbálja azt tenni az inkvizícióval, amit a „Schindler listája” tett a holokauszttal.
„Be kell vallanom, hogy a „Schindler-listájában” találtam néhány utalást az abban az időszakban történtek magyarázatára” – mondta.
Frades szerint a sorozat fogadtatása jó volt. Április 15-i megjelenése óta a sorozat 50 országban, köztük Izraelben és Franciaországban is felkerült a Netflix 10 legnézettebb műsorának listájára – mondta a Netflix által rendelkezésére bocsátott információkra hivatkozva.
„Ez számomra elképesztő, mert olyan kevés aktív promóció volt, és a sorozat maga is alacsony költségvetésből készült” – mondta Frades.
A költségvetést nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni, de azt mondta, hogy „sokkal kevesebb, mint amennyit a Game of Thrones produkciója fordított a stáb étkeztetésére”.
Hatchwell, a madridi zsidó múzeum társalapítója nem lepődött meg a sorozat iránti érdeklődésen. A 2013-ban Spanyolországban elfogadott törvény, amely állampolgárságot ad a szefárd zsidók leszármazottainak, „reflektorfénybe helyezte az inkvizíciót” – mondta Hatchwell. Portugália szintén 2013-ban fogadott el egy ilyen törvényt. A szefárd zsidók leszármazottainak tízezrei tértek vissza mindkét országba az említett törvények alapján.
„Egyre inkább felismerik, hogy a szefárd örökség spanyol örökség” – mondta Hatchwell, idézve egy 2008-as tanulmányt, ahol mintegy 1000 vizsgált spanyol férfi húsz százalékában szefárd géneket mutattak ki.
Hatchwell szerint az inkvizíció iránti jelenlegi érdeklődés része a történelem iránti szélesebb körű érdeklődésnek egy olyan pillanatban, amikor Spanyolország „identitásproblémát él át”, amelyet a katalán szeparatizmus körüli feszültségek és a baszk nacionalizmus körüli válságok táplálnak.
A zsidó témák megjelenése a spanyol mainstream kultúrában hatalmas potenciált hordoz az olyan csoportok számára, mint a Reconectar, amelyek megpróbálnak hidat építeni a szefárd zsidók leszármazottai és a zsidó világ között.
„Egy olyan fontos korszakot népszerűsít, amely a történelmi körülmények miatt nem került teljes mértékben megvitatásra” – mondta Ashley Perry (Perez), a Reconectar elnöke.
Ez a tendencia több kezdeményezésnek is hasznára lehet, többek között az inkvizíció korabeli feljegyzések digitalizálásának a genealógiai kutatáshoz, és annak elérésére, hogy Spanyolország csatlakozzon Portugáliához, és nemzeti emléknapot vezessen be az inkvizíció áldozatainak emlékére.
A politika kevéssé érdekli Frades-t, aki azt mondta, hogy motivációi pusztán a történetmesélésről szólnak.
„Az egész arról szól, hogy egy nagy politikai narratívát, egy statisztikát egyéni történetekre bontunk le” – mondta.
„Van egy zsidó mondás miszerint, egy ember megmentésével az egész világot mented meg” – tette hozzá Frades. „Nos, ugyanebben a szellemben: Ha egy ember történetét meséled el, akkor egy egész világ történetét mondod el”.