A bibliai Salamon király lehetett az első hajómágnás – állítja egy brit tengeri régész évtizedes kutatásának eredményei alapján.

Sean Kingsley brit tengeri régész jelentős számú bizonyítékot gyűjtött össze, melyek szerint Salamon nemcsak valódi uralkodó, de a világ első hajómágnása is volt, aki föníciai szövetségeseivel hajttatta végre a hosszú tengeri utakat. Kingsley több mint 10 éve kutatja a Salamon-rejtélyt. Vizsgálódását kiterjesztette a Szentföldön túlra, a Földközi-tengeren nyugat felé egészen Szardíniáig és a mai Spanyolországig, és régészeti leletekkel igazolta Salamon és Hirám föníciai (türoszi) király Bibliában említett kapcsolatát: Hirám annyi cédrusfával és arannyal látta el Salamont, amennyit kívánt.

Hasonló méretű tengeri régészeti munkát korábban senki sem végzett – idézte Kingsley-t a Guardian. A tengeri régész Mezquitilltól Málagáig végigkutatta az andalúz kikötővárosokat, megvizsgálta a Huelvától 70 kilométerre a félsziget belseje felé fekvő hatalmas ókori bánya, az aranyat, ezüstöt, ólmot, rezet és cinket termelő Rio Tinto területét, és felfedezte, hogy régi térképek és történelmi beszámolók a helyet Salamon hegyeként említik. Egy 17. századi beszámoló szerint a Salamon hegyét korábban Salamon kastélyának nevezték, egy másik olyan emberekről beszél, “akiket Salamon király aranyért és ezüstért küldött oda”.

A helyszínen ókori bányászati eszközöket tártak fel, Kingsley szerint pedig az izotópelemzés kimutatta, hogy az Izraelben kiásott ezüstkészletek az Ibériai-félszigetről származtak. Huelvai ásatások nemrég izraeliek és föníciaiak jelenlétére utaló bizonyítékokat tártak fel, köztük elefántcsontot, edényeket és kereskedőmérlegek sékelmértékeit. A közel-keleti kapcsolatok legkorábban Kr. e. 930-ra, vagyis Salamon uralkodásának végére nyúlnak vissza, és Kingsley szerint a bibliai Társis városának leginkább Huelva felel meg.

A régész, aki több mint 350 hajóroncsot tanulmányozott az elmúlt 30 évben, eredményeit a Wreckwatch magazine című, tengeri régészettel foglalkozó szaklap új számában teszi közzé.

“Városok, paloták és templomok építése nem volt olcsó. A hosszú hajóutak arany, ezüst, drágakövek és márvány özönét szállították a királyi udvarba” – magyarázta Kingsley. “A Dél-Spanyolroszágban előkerült leletek vitathatatlanok: a közel-keleti hajók akkora utakat tettek meg Krisztus előtt 900 körül, mintha ma a Hold túlsó oldalára utaznának” – tette hozzá.

Kingsley úgy véli, Salamon a tengeri utak tervezésénél is bölcsen járt el: Jeruzsálemből finanszírozta a hajózást, melynek minden kockázatát a föníciai tengerészekre bízta.

MTI/zsido.com