Jeremy Schonfeld, a népszerű amerikai zeneszerző karrierje kezdete óta tervezi, hogy zenével állít emléket a holokausztban elveszített családtagjai és a pokolból hazatért édesapja számára.
Dr. Gustav Schonfeldet 10 évesen deportálták Munkácsról 1944-ben, hét hónapos öccsével együtt, aki életét veszítette. Gustav fiatal kora ellenére túlélte a megpróbáltatásokat, majd Amerikába emigrált, ahol sikeres orvos lett.
Jeremy sokáig kereste a megfelelő művészi kifejezési formát, s végül úgy döntött, hogy egy multimédiás eszközöket felvonultató, nagyszabású rockoperát komponál. A Vas és Szén címet viselő mű egyaránt táplálkozik olyan rockzenei klasszikusokból, mint a The Wall a Pink Floydtól vagy a Tommy a The Who-tól, valamint jiddis népdalokból és a rituális zsidó zene dallamaiból, illetve Schonfeld korábbi műveiből.
A náci népirtás fizikai megpróbáltatásairól szóló rockopera díszbemutatója North Bethesdában, a Strathmore Music Centerben volt május 3-án, ahol maga Jeremy Schonfeld játszotta a főszerepet. A nagyszabású előadáson közreműködött egy teljes szimfonikus zenekar, egy rockegyüttes és egy 120 fős kórus is.
„Auschwitz árnyékában nőttem fel. Apám és sok más rokonom is holokauszt-túlélő volt. A szombati asztalnál mindenki jó vaskos akcentussal beszélt. Mindig is éreztem, hogy alkotnom kell valamit, ami a túlélők és a túlélők gyermekeinek az élményanyagát dolgozza fel, de sohasem találtam rá időt. Amikor apám az emlékiratait állította össze, sok történetet megosztott velem. Megtiszteltetésnek éreztem, hogy a nagyra becsült tudós és orvos megosztja titkait a mérsékelten sikeres, művészi pályára lépett fiával. Sokáig betegeskedett, és amikor rosszabbra fordult az állapota, nekiláttam a munkának. Néhány dalt még meg tudtam mutatni neki. Az album éppen a halála napján készült el” – mondta Schonfeld. „A zenét hallgatva apám azt mondta, hogy mindenképpen legyen jelen a remény üzenete a darabban, mert azt az egy szörnyű évet leszámítva nagyon is jó életet élt. Apám abban is hitt, hogy a gyermekeket nem lehet felelőssé tenni apáik vétkeiért. Azt azonban nem tudom, hogy végül megbocsájtott-e. Nagyon nehéz megbocsájtani valamit, amit valójában meg sem lehet érteni” – tette hozzá.
A rockopera története nem csupán a gyermek Gustav megpróbáltatásait beszéli el, hanem nagy hangsúlyt kap az apa-fia kapcsolat alakulása, a St. Louisban letelepedett túlélő közösség élete, a trauma feldolgozásának útjai és az új, amerikai élet felépítésének nehézségei. Schonberg célja, hogy a rock, jazz, és klasszikus zenét egyaránt felhasználó, vetített képi anyagot és színházi eszközöket is szerepeltető darab megtekintése során a közönség érzelmi katarzist éljen át.
„Reményeim szerint a nézők nem pusztán egy zsidó-, vagy holokauszt-témájú előadásként gondolnak majd a műre, mert elsősorban az érzelmi mondanivalót tartom fontosnak. Az apa-fiú kapcsolatot, a többgenerációs családon belüli viszonyokat, a múlt hatását a jelenre és a jövőre. Ezek minden vallásban és kultúrában jelen lévő dolgok. Fontosnak tartottam kifejezni, hogy bár apámban rendkívül erős volt az élni akarás, de mindvégig ott volt benne az a sötét nyom, ami minden túlélőbe beleégett. Egyszerre volt jelen benne az életkedv és a mély sebzettség.”
zsido.com
Forrás: Forward