Heti izraeli hírösszefoglaló.

Három, a Richter-skála szerinti 3,2-4,5 erősségű földrengés rázta meg Izrael északi részét az elmúlt hét második felében, és több kisebb, csak az Izraeli Geofizikai Intézet műszerei által érzékelt rengést is feljegyeztek. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy hamarosan jóval nagyobb és pusztító erejű földrengés várható. Szerdán nap közben és éjjel Haifa környékén és a Gálil nyugati részén érzékelték a rengést, csütörtökön pedig Cfát és Tverjá környékén. „Nagyjából ugyanezen a területen volt földrengés öt évvel ezelőtt, a Kineret-tó északnyugati részén, ahol gyakoriak a földrengések. Azt azonban nem tudjuk megmondani, hogy ez most rosszabb lesz, és egy katasztrofális eseményt jeleznek előre a rengések, vagy ez csupán a nagyjából tízévente megismétlődő epizódok sorába tartozik.”- mondta Ámoc Ágnon, a jeruzsálemi Héber Egyetem földrengéssel foglalkozó professzora, majd elmagyarázta, hogy Izrael a Holt-tengeri törésvonalon fekszik, és ezért a régiót viszonylagos rendszerességgel sújtják többé-kevésbé pusztító erejű földrengések. 1867-ben például egy 6,5-ös erejű rengés rázta meg a Gálilt, és 6-7 ezer ember veszett oda.

A szakember azt ajánlotta, hogy a polgári lakosság rendelkezzen megfelelő mennyiségű elemlámpával, elemekkel, palackozott vízzel és hordozható melegítőeszközökkel arra az esetre, ha napokig szünetelne az áramszolgáltatás. Emellett fontos, hogy mindenki tudja, otthona alkalmas-e egy földrengés esetén arra, hogy benne tartózkodjanak, valamint azt, hogy hova érdemes futni, mit érdemes tenni, ha rengést észlelnek. A szülőknek azt ajánlja, hogy gyermekeiket is készítsék fel arra, mi a teendő. Bár a régióban gyakoriak a földrengések, azok többnyire viszonylag kis erejűek. Átlagosan 70 évente azonban egy-egy nagyobb rengés is megrázza a Szentföldet. A legutóbbi ilyenre 1927-ben került sor, az epicentrum a Holt-tenger északi csücskében volt, több százan haltak, illetve sérültek meg, és számos jeruzsálemi szent hely szenvedett károkat. A leginkább földrengésnek kitett területek a következők: a Golán-fennsík, a Kineret-tó környéke, a Jezreél-völgy, a Jordán-völgy, a Holt-tenger völgye, és az attól délre húzódó Árává, egészen Éjlátig.

Izrael térképe: pirossal a földrengés által leginkább, sárgával a közepes, zölddel a legkisebb mértékben veszélyeztetett területek

Többen birtokolhatnak majd fegyvert

Az izraeli Biztonsági Minisztérium bejelentette, hogy kiszélesíti azoknak a körét, akik jogosultak lesznek fegyver igénylésére. Gilád Erdán miniszter bejelentése nyomán ezrek igényelhetnek fegyvert, olyanok, akik a hadsereg kötelékében megfelelő képesítést szereztek korábban. A rendőrség ugyan nem ellenzi a szabálymódosítást, ám arra kérte az illetékeseket, hogy a fegyverviselési engedély és a fegyvervásárlás előtt kötelezően elvégzendő gyakorlatot a jelenlegi két óráról négy és fél órára bővítse ki. Az új szabályozás hosszú egyeztetési folyamat eredménye, és a támogatók azzal indokolják a lépést, hogy a civil állampolgárok így jobban meg tudják védeni magukat a terrorcselekmények ellen.

„Egy fegyveres civil sokkal inkább megoldást jelent, mint veszélyt, és segítséget nyújthat a biztonsági erőknek”- mondta a Likud képviselője, Ámir Ohana, aki a szabályozás megújításának egyik legfőbb támogatója volt. „Ha a polgárokat arra kényszerítjük, hogy pizzatálcákkal, szelfibotokkal, gitárokkal és esernyőkkel kelljen megvédeniük magukat, az az állam támadása a saját lakossága ellen. Egy törvénytisztelő állampolgárnak, aki rendelkezik a szükséges alapképességekkel, joga van, hogy megvédhesse magát és a környezetét.” A képviselő megtörtént esetekre utalt, melyek során fegyverrel nem rendelkező állampolgároknak kellett megvédeniük magukat fegyveres merénylőkkel szemben, az éppen a kezükbe akadó, változatos eszközökkel. A korábbi terrorhullámok alatt többször előfordult az is, hogy fegyverét magánál hordó civil semlegesítette a támadót. Legutóbb Misor Ádumimban ugrott elő autójából egy civil, és ártalmatlanított pisztolyával egy arab merénylőt, aki egy késsel üldözött egy haredi házaspárt.

Izraelben a fegyverviselés szigorú szabályokhoz kötött: csak olyan, a 21. életévét betöltött személy kaphat engedélyt, akinek valós indoka van erre, például Júdea, vagy Somron zsidó településeinek lakója, vagy veszélyes munkakörben dolgozik. Csak bizonyos típusú, félautomata fegyvereket lehet megvásárolni, és akinek engedélye van rá, annak is maximum 50 lövedék lehet a birtokában. Erdán korábban a 2015-ös késes intifáda nyomán könnyített már a szabályozáson.

Izraeli fegyverbolt

 

Bagolymentés

A biztonsági kerítésbe akadt nagy fülesbaglyot (más néven uhut) szabadítottak ki izraeli határrendészek szombaton Jeruzsálemben. Egységük parancsnoka dicséretben részesítette beosztottjait azért, mert emberek és állatok életét egyaránt védelmezik. Az állat, mely a világ egyik legnagyobb bagolyfajának tagja, Jeruzsálem keleti részén gabalyodott bele a biztonsági kerítésbe és sérült meg. A határrendészek kezdetben attól féltek, hogy a megriadt és sebesült uhu kárt tehet bennük, ám végül kiszabadították a madarat a szögesdrótból, és további ellátásra átadták a Nemzeti Parkok Hatóságának. Egyelőre nem világos, hogy később visszaereszthetik-e a természetbe. A parancsnok e szavakkal mondott köszönetet: „Az önök ébersége nélkül, mely végül a madár kiszabadításához vezetett, az állat valószínűleg elpusztult volna a fáradtságtól és a szomjúságtól ebben a szélsőséges forróságban. Tetteikkel átültették a gyakorlatba egységünk értékeit, melyek közül a legfontosabb az emberek és az állatok életének a védelme.”

A határrendészek a kiszabadított fülesbagollyal

zsido.com

Megszakítás