A szigorúan vallásos izraeli társadalmi csoportokhoz nem igazán jut el a környezettudatosság eszméje, hagyományos értékeken alapuló életmódjuk és korlátozott anyagi lehetőségeik miatt mégis zöldebb életformát folytatnak, mint mások – áll a Jerusalem Post tanulmányában.

A téma annak kapcsán merült fel az izraeli közbeszédben, hogy két hónappal ezelőtt Avigdor Liberman pénzügyminiszter utasítására jelentősen megemelték az egyszer használatos termékek adóját, ami drasztikus áremelést vont maga után. Amíg sokan üdvözölték a lépést, a háredi közösség szószólói felháborodtak és kifejezetten ellenük hozott büntetőintézkedésként értékelték a döntést. Ennek oka – Liberman közismert háredi-ellenességén túl – az, hogy az utóbbi évtizedekben a háredi társadalomban rendkívül megnőtt az egyszer használatos étkészletek használata. Az átlagosan hét gyermeket nevelő családok közül sokan még a szombati étkezésekhez is kizárólag eldobható étkészletet használnak. Az egyszer használatos termékek iránti lelkesedésük még úgy is kiemelkedő, hogy az átlag izraeli sem veti meg az efféle eszközöket és átlagosan ötször annyit használ fel belőlük, mint az európaiak. Úgy tűnik tehát, hogy mosogatni senki sem szeret, ráadásul a zsúfolt háredi otthonokban gyakran el sem fér egy mosogatógép.

 

Volodymyr Hryshchenko on Unsplash

 

A 100 kg-onként kivetett 10 ezer forintnyi adó bevezetése után sokan megrohamozták az egyszer használatos termékeket árusító üzleteket és alaposan bevásároltak, mára azonban eléggé megcsappant a kereslet. Jeruzsálem belvárosában az egyik ilyen üzlet tulajdonosa a forgalom 40%-os zuhanásáról számolt be, egy szupermarket pedig 25-30%-os csökkenésről adott számot. „Napközben alig vannak vásárlók, pedig korábban folyamatosan jöttek. Részben megértem a kormány döntését, mert az alacsony árak miatt semmibe se vették ezeket a termékeket. Vasárnaponként hatalmas szemeteszsákok lepték el az utcákat, bennük a szombati ékezésekhez használt tányérokkal, poharakkal. Ezzel együtt nem vagyok biztos benne, hogy a környezet védelme motiválta a politikusokat és valóban akkora előrelépést jelentene ez. Mindenesetre vannak olyan eldobható termékek, melyek ára egyenesen megháromszorozódott, és ez sokakat elriaszt a vásárlástól” – mondta az egyik üzlet alkalmazottja.

A környezetvédelmi témák iránti fogékonyságot általában politikai-világnézeti kategóriákhoz kötik. A liberális-szekuláris társadalmi rétegbe tartozókat sokkal inkább tartják zöldpártinak és a klímaváltozásért tenni akaróknak, mint a konzervatív-vallásos embereket. Ha azonban mindezt az izraeli társadalmon belül vizsgáljuk, érdekes megfigyeléseket tehetünk.

Az egyértelmű, hogy az egyszer használatos termékek nagymértékű használata káros a környezetre.

Az is biztos, hogy a hárediek ebben élen járnak. Azonban ha megnézzük az Izraeli Központi Statisztikai Hivatal kimutatását, azt látjuk, hogy a háredi családok még így is sokkal kevesebb szemet termelnek, mint a nagyvárosokban élő világi izraeliek.

2019-ben egy átlagos izraeli polgár 1.8 kg szemetet termelt naponta. Az egyik leggazdagabb településen, Kfár Smárjáhuban azonban ez az érték elérte az 5.5 kg-ot, de Tel-Avivban is 2.6 kg volt. Ezzel szemben a hárediek lakta nagyvárosban, Bnéj-Brákban mindössze 1.4 kg szemét jutott egy lakosra, a szintén háredi Bétár Ilitben, Eládban és Imánuelben pedig csupán 1 kg.

A légszennyezettségért kiemelkedően felelős autók tekintetében is érdemes az adatokra figyelni: Bétár Ilitben 10 emberre jut egyetlen gépkocsi, Bnéj-Brákban kilencre, Eládban pedig hétre. A világi városokban egészen mások az arányok: Tel-Avivban kevesebb mind két emberre jut egy autó, Herclijában pontosan kettőre, Rámát Gánban pedig 1.65-re.

Mindebből az következik, hogy a hárediek fogyasztása sokkal alacsonyabb, mint más társadalmi csoportoké. Az Izraeli Demokrácia intézet 2021-es felmérése szerint egy átlagos háredi család 16%-kal kevesebb terméket vásárol, mint az átlag, pedig mérete 70%-kal nagyobb. A szintén nagy környezeti terheléssel járó légiforgalomhoz sem tesznek hozzá túl sokat a hárediek. Amíg a teljes izraeli lakosság 46%-a ült repülőre 2019-ben és 2020-ban, addig szigorúan vallásos társaiknak csupán a 15%-a.

A jelenségek okát sokan azzal magyarázzák, hogy a háredi családok túlnyomó többsége igen szerény anyagi körülmények között él

the blowup on Unsplash

és nem engedhet meg magának magasabb fogyasztást. A férfiak alacsony részvétele a munkaerőpiacon, illetve a gyermekek nagy száma valóban nem biztosít magas életszínvonalat, azonban ennél árnyaltabb a helyzet. Eszter Kéjnán, a Bnéj Brák-i önkormányzat környezetvédelmi oktatásért felelős tisztviselője szerint az anyagi helyzetnél nagyobb súllyal esik latba a tradicionális zsidó értékek követése. „A háredi szektorban még a tehetősebbekbe is mélyen beivódott a visszafogott életstílus. Itt természetes, hogy kevesebbet vásárolnak, továbbadják a ruhákat, igyekeznek mindent újra felhasználni. Ez mind kevesebb szeméttermeléssel jár. Fontos megjegyezni, hogy a szombat megtartása – ezen a napon nem utaznak és nem használnak elektromos berendezéseket -, szintén kedvező hatással van a környezetre.” – mondta.

Ávisáj Himmelfarb, a Lesomra nevű, környezetvédelemmel foglalkozó háredi szervezet vezetője szintén elismeri, hogy az anyagi helyzet sokat számít e téren, de ő is a hagyományos értékekre helyezi a hangsúlyt.

„A háredi családok kisebb karbon-lábnyomát magyarázhatjuk szocioökonómiai indokokkal, de még fontosabb az eltérő értékrendben keresni a választ.

A háredi zsidóknál a Tóra áll a középpontban, abban pedig számos olyan előírás van, mely zöldebb életstílust eredményez. A szigorúan vallásos zsidókat tehát nem a környezetvédelmi tudatosság motiválja, hanem a Tóra parancsolatainak betartása”

– magyarázza Himmelfarb.

Benájáhu Tabila rabbi, az Oktatási Minisztérium háredi iskolákért felelős vezetője szerint mind az értékek, mind az anyagi lehetőségek szerepet játszanak a kérdésben, ám ő az utóbbira helyezi a hangsúlyt. „A háredi társadalom módosabb rétegei szintén sokat fogyasztanak. Ezzel együtt a háredi életmód kevésbé terheli a környezetet, mint a világi. A tradicionális értékek erős szabályozóerőt jelentenek, de van egy probléma ezzel. A háredi társadalom nagy változáson megy át, ezek az értékek kezdenek megkopni, ez nem jár azonban együtt nagyobb környezeti tudatossággal. Azért némi fejlődés is tapasztalható ezen a téren.

Régebben úgy vélték, hogy ez az egész környezetvédelem csupán a világiak meg a liberálisok hobbija, ma azonban vannak, akik már komolyabban veszik a témát.

A klímaváltozás megértéséhez azonban szükség van némi természettudományos műveltségre, de ez nálunk sajnos hiányzik. Az oktatási rendszerünk nem fordít elég figyelmet a tudományokra. Emellett vannak, akik úgy vélik, hogy a bolygó állapotán aggódni nem a mi feladatunk, az Isten kezében van ” – mondta a rabbi.

Kéjnán nem ért ezzel egyet. Szerinte az ökológiai gondolkodás része a háredi életvitelnek, csupán a megfelelő nyelvezettel kell azt még jobban erősíteni, mert a tudományos és szakmai megfogalmazást nem értik ebben a közegben. „Ha megtaláljuk a megfelelő hangot a háredi társadalommal és az ő világlátásuknak megfelelő módon fogalmazzuk meg az üzeneteket, akkor legalább akkora együttműködést tapasztalunk, mint más társadalmi csoportok esetén. Ez nem azt jelenti, hogy minden környezetvédelmi témát meg lehet feleltetni valamilyen zsidó ideálnak, ráadásul a globális kérdések nem igazán foglalkoztatják a háredi tömegeket. A vallási parancsolatok között nincs hierarchia, tehát az nem segít, ha kiemelünk egy-egy témát, például a klímaválságot” – mondta.

Himmelfarb rámutat egy újabb nehézségre: „A háredi társadalomnak nincs kapcsolata a természettel. Ez minden városi közösségre igaz, de a hárediekre különösen, mert szinte mindannyian sűrűn lakott nagyvárosokban élnek. A többségük nem rendelkezik gépkocsival és mivel nem használnak internetet, információhoz sem jutnak a szabadidős lehetőségekről. Ráadásul Izraelben a természetjárás szorosan összekapcsolódik a a cionista ideológiával, és ez tovább növeli a távolságtartásukat.

Kéjnán hozzátette, hogy ha sikerül jól átadni egy üzenetet, akkor a háredi társadalomban sokan hajlandóak tenni az ügy érdekében.

„Olyan oktatási programot írok az óvodák és iskolák számára, mely közelebb hozza a természetes környezetet a gyerekekhez. Az óvodának azt javaslom, hogy termesszenek zöldséget és gyümölcsöt az udvaron, hogy a gyerekek lássák, hogy az uborka meg a paradicsom nem az üzlet polcain terem. Ez a korosztály egyébként is fogékonyabb olyan témákra, mint például a víz- vagy légszennyezés”.

Kéjnán kiemelte azt is, hogy törekvése gyakran talál pozitív visszhangra a háredi nagyvárosban. Lág báomer ünnepét hozza fel példának, amikor országszerte hatalmas tüzeket gyújtanak a szabadban.

Egy felmérés szerint a lág báomerkor keletkező környezetszennyezés megfelel 70 ezer autó egy éves kipufogásának.

„Bnéj Brák rendkívül sűrűn lakott település és a gyerekek minden éghető anyagot összegyűjtenek. Műanyag szemetet és régi bútorokat is a máglyákra hajítanak, mert senki sem tudja, hogy ez milyen következményekkel jár. Az elmúlt öt évben azonban nagyon sikeres felvilágosító kampányt folytattunk és 85%-kal csökkent a tábortüzek száma a városban”.

 

Tens of Thousands At Lag Baomer 5776 With Satmar Rebbe lighting fire In Kiryas Joel – Complete Video

Tens of Thousands At Lag Baomer 5776 With Satmar Rebbe lighting fire In Kiryas Joel – Complete Video – Good Sound0:05 ברכות קודש1:35 צינדן הדלקה5:45 רי…

 

 

Kéjnán programját ma már számos háredi településen megvalósítják. A szakember szerint akkor érhető el átütő siker, ha sikerül a környezetvédelem üzenetét a vallási parancsolatokhoz kapcsolni. „Itt van például a bál táschit nevű tórai előírás, mely a pazarlást és a felesleges rombolást tiltja vagy a a gyümölcsfák kivágásnak tilalma. Ez mind a természet tiszteltére nevel”.

Himmerlfarb a háredi világban előszeretettel tanulmányozott, etikai kérdéseket boncolgató muszár irodalmat hívja segítségül a munkájához. A Lesomra szervezet mindezt gyerekeknek szóló, szabadban töltött programokkal ötvözi. „Ha a háredi közösség eljut a természetbe és megismeri azt, akkor meglátja benne az értéket is. A városi gyerekeket el kell vinni kirándulni, mert máskülönben nincs lehetőségük kapcsolatot kialakítani a természettel” – magyarázza. „A legfontosabb, hogy felfedezzék: nincs ellentmondás a Tóra értékrendje és a környezetvédelem között”.

A zsidó környezettudatosságról, a ne rombolj törvényéről itt, a pazarlás tilalmáról itt, a mindennapi testmozgás fontosságáról pedig itt írtunk.

Címlapkép:  Volodymyr Hryshchenko on Unsplash