A csütörtöki nap folyamán rendőrök állították meg az autót, melyben Jiszráél Hager, a Bné Brak-i viznici rebbe utazott rövid észak-izraeli vakációjára. A rutinellenőrzés alkalmával pénzbüntetésre ítélték a rebbe kíséretét.

Reb Jiszráél Hager éppen Bné Brakból volt úton a Cfáthoz közel eső Chácor HáGlilit városkába, amikor rendőrök intették félre autóját rutinellenőrzésre. Az ellenőrzésből pénzbüntetés lett, miután a rendfenntartók a koronavírus járvány elleni intézkedések megsértését állapították meg.

A rendőrök 500–500 sékelre (fejenként mintegy 46 ezer forintra) büntették a sofőrt, illetve a rebbe gábbájait (praktikusan a rebbe asszisztensei). A büntetést azért szabták ki, mert a jelenlegi izraeli szabályozás szerint, ha olyan személyek utaznak együtt, akik nem egy háztartásban élnek, akkor nekik az autóban is kötelező maszkot hordaniuk.

Az esetről a viznici udvar maga számolt be a Kikar Hashabat nevű háredi internetes oldalnak, melyben kiemelték, hogy a gábbájok hiába próbálták elmagyarázni, hogy ők gyakorlatilag a nap minden órájában a rebbe mellett vannak, ezáltal őket a rebbével egy háztartásbelinek lehetne tekinteni, a rendőröket ez nem érdekelte és nem álltak el a bírságolástól.

A kellemetlen eset után Reb Jiszráél és kísérete szerencsésen megérkezett Chácor HáGlilitbe, ahol rövid pihenését tölti, mielőtt jövő hét végén visszatér Bné Brakba.

Reb Jiszáél Hager egyébként egyenes ági leszármazottja a viznici haszid dinasztia alapítójának, Reb Menáchem Mendel Hagernek I. (1830–1884), aki a koszovi rebbe fia és a „ruzsini szent”, Jiszráél Friedman (1796–1850) veje volt. A viznici udvar 1854 körül kezdett kiépülni, majd gyorsan nőni kezdett miután Reb Menáchem Mendel jótékonysága, a Szentföld szeretete és a mély, átéléssel teli imádkozása haszidok százait vonzotta maga köré.

A viznici udvarnak az első világháború kitörésekor költöznie kellett, 1915-ben Reb Jiszáél Hager (1860–1936) a közösség harmadik rebbéje Nagyváradra tette át a székhelyét, ahol aztán halálig működött. A negyedik rebbe Chájim Méir Hager (1887–1972) a vészkorszakban jelentős embermentő tevékenységet fejtett ki, galíciai menekültek tucatjainak nyitotta meg otthona kapuit, majd a nagyváradi gettóban is próbálta a lelket tartani a környezetében. Hívei kérésére a rebbének az utolsó pillanatban sikerült a váradi gettóból Bukarestbe szöknie, ahol átvészelte a holokausztot. 1945-ben visszatért Nagyváradra, ahol maga köré gyűjtötte a közösség maradékát, majd 1948-ban Izraelbe vándoroltak ki, ahol Bné Brakban szervezte újjá a viznici udvart. Halála után legidősebb fia, Móse Jehosua Hager (1917–2012) lett a viznici trón örököse, kinek fia a cikk történetének főszereplője.

Reb Jiszáél 1945-ben született Tel Avivban, majd 18 évesen a csernobili rebbe leányát, Szárá Cháná Chájá Twerskyt vette feleségül. Röviddel az esküvő után még a nagyapja nevezte ki a viznici zsinagóga rabbijának, majd néhány évvel később, 1972-ben a Bné Brak-i Kiryas Vizhnitz szomszédság főrabbija lett. 1984-ben, a szülei és elsősorban apja között húzódó komoly feszültségek szétpattantak, Reb Móse Jehosua végül megfosztotta fiát a főrabbiságtól és száműzte őt „Viznicből”.  Közel 18 év teljes ignorálást követően, amikor Reb Jiszráél súlyos autóbalesetet szenvedett és kritikus állapotban került kórházba, apja beleegyezett, hogy meglátogassa őt, amit a kibékülés követett és így fokozatosan visszatért a közösségbe is.

Az ötödik rebbe halála után a közösség elsöprő többsége Reb Jiszáélben látta az örököst és nem az öccsében, Reb Menáchem Mendelben, aki még bátyja száműzetésekor kapta meg annak pozícióit. Ennek köszönhetően ma Bné Brakban két viznici udvar is van, de hála az Örökkévalónak a két rebbe között a kapcsolat harmonikus.

 

Cseh Viktor

 

Források:

 

www.vosizneias.com

 

Biale, David et al. (ed.), Hasidism A new history. Princeton and Oxford: Princeton

University Press, 2018. 390.; 633–634. o.

 

Farbstein, Esther, Hidden in the heights Orthodox Jewry in Hungary during the Holocaust, vol. I. Jerusalem: Mossad Harav Kook, 2014. 99.; 416–417. o.