Régészeti szenzáció: a Jeruzsálemben megtalált, kétezer éves olajmécses párja a budapesti Aquincumból került elő

Lehetséges, hogy a két fél lámpás egy egészet alkot.

A napokban számoltunk be arról, hogy a második Szentély idejéből származó lámpást találtak Jeruzsálemben. A „szerencsehozó” bronzlámpást, mely groteszk férfifejet formáz, a Dávid városának nevezett terület feltárási munkálatai során, a Zarándokok Útján találták az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei. A polgári időszámítás kezdete utáni I. század végére – II. század elejére datált olajmécses a maga nemében az első ilyen darab, melyet Izraelben találtak, és az archeológusok szerint világszerte is csupán néhány darab található belőlük. Most kiderült: a lámpásnak párja is van: kilenc éve találták a régészek – Aquincumban.

Miután jeruzsálemi Dávid Városában végzett feltárás, illetve az Izraeli Régészeti Hatóság illetékesei bejelentették a lámpás megtalálását, dr. Lassányi Gábor magyar régész kereste meg őket azzal a hírrel, hogy a lelethez minden valószínűség szerint illeszkedő másik fél lámpást Budapesten őrzik. „Az Aquincumban folytatott ásatások egyikén különleges tárgyra bukkantunk: az épület alapzatánál egy bronzból készült fél-lámpást fedeztünk fel. A lámpás egy római színházi maszk jobb felét formázza.” – írta Lassányi Ári Levynek, a jeruzsálemi ásatások vezetőjének. – „Mindössze néhány, erre hasonlító alkotást ismerünk ebből a korszakból, és ezek múzeumokban, vagy magángyűjteményekben találhatók szerte a világon. De egyik sem olyan, mint ez a két fél. Nagyon nehéz ennyire pontosan alkotni és ezért igen valószínű, hogy a lámpás két fele ugyanabban a műhelyben készült, sőt, akár párt is alkothattak és így válhattak teljes darabbá.”

 A budapesti darab

A jeruzsálemi lámpás bal, a budapesti pedig jobb arcfelet formáz. Az utóbbiról készült rövid videó a teljes lámpás virtuális képét is bemutatja.  Az elsődleges vizsgálatok során a két régész megállapította, hogy a két fél pontosan ugyanakkora, emellett az aquincumi példányban bemélyedés található, míg a jeruzsálemi alkotáson ugyanazon a helyen horony emelkedik ki, ami arra utal, hogy a két darab talán összekapcsolható. „Igencsak meglepődtem és felvillanyozott dr. Lassányi válasza”, mondta Ári Levy. – „Az első pillanattól fogva nyilvánvaló volt, hogy ez a lámpás külföldön, egy európai országban készült, de sosem gondoltam volna, hogy ilyen fantasztikus üzenetet kapok. Az a tény, hogy Magyarországon, mely akkoriban a Római Birodalom része volt, megtalálták a lámpás ellenpárját, lehetőséget ad nekünk arra, hogy a vártnál mélyebb és szélesebb kutatásra ad lehetőséget.”

 A jeruzsálemi darab

Az Izraeli Régészeti Hatóság szakemberei szerint a zarándokúton emelt épület alapozásánál talált lámpást minden valószínűség szerint szándékosan helyezték oda eredeti tulajdonosai, hogy a római korban, a Szentély lerombolását közvetlenül követő időszakban épült ház lakóinak jó szerencsét hozzon. A lámpást groteszk, szakállas férfifejet mintázó öntőformában készítették. A lámpás csúcsa félhold alakú, fogantyúja a római művészetben közkedvelt akantuszt formázza. A megmunkálás és a díszítés egyaránt a római színházak maszkjait idézi. A jeruzsálemi Zarándokok Útján talált lámpásfélben a kutatók különlegesen jó állapotban megmaradt kanócot is találtak.

 A budapesti példány hátlapja a bemélyedéssel

Lassányi és csapata megtalálása idején szintén színházi maszkhoz hasonlította a lámpást, és úgy vélte, hogy a lámpás két, önállóan is funkcionáló, de igény esetén összeilleszthető darabból állt egykor. Az izraeli régészek különféle eszközökkel próbálják eldönteni, hogy vajon valóban egy és ugyanazon lámpás két feléről van-e szó. Ehhez többek között háromdimenziós nyomtatási technikával szeretnék elkészíteni és Budapestre küldeni a jeruzsálemi fél pontos mását, hogy a magyar kutatók egymáshoz illeszthessék a darabokat.

 A két fél felülnézetből

zsido.com

Forrás: TOI

 

 

  • Küldés emailben