Firgun – héber kifejezés, azt jelenti, önzetlen elismerés: ezen a néven hozott létre az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség kulturális alapot, ami a hektikus és kiszámíthatatlan, ráadásul kevés állami támogatás mellett kínál több területen kizárólag szakmai elbírálású pályázati lehetőséget.
A Firgun Alap első évében 31 millió forintot osztanak szét, és egy összművészeti kulturális palota is a szemük előtt lebeg. A pályázatokért felelős alapítvány elnökét, Réczei Tamás rendezőt, írót kérdeztük. A 168 óra interjúja.
– Az ön vezetése mellett Bodnár Dániel, a Milton Friedman Egyetem elnöke és az EMIH vezetőségének tagja, valamint Hegedűs D. Géza Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, rendező, egyetemi docens került az alapítvány kuratóriumába. Közösen állították össze a támogatandó kulturális területek, valamint a bírálóbizottságok tagjainak listáját?
– A javaslatokat én készítettem elő, és ajánlásokat is én tettem a bírálóbizottsági tagok személyére, de ezekről végül hárman döntöttünk. Így lett összesen hét részterület, amelyekre pályázatot lehet benyújtani: a regény- és a zenei pályázat már él, a többit pedig – képzőművészet, színmű, forgatókönyv, podcast és független színházi egyesületek – folyamatosan írjuk ki, nagyjából másfél hónapos időközönként. Ezzel eltelik egy év, de akkor sem lesz vége, mert kezdődik minden elölről, hiszen jövőre újra kiírjuk ezeket a pályázatokat, tehát nem tiszavirág életű projektre készülünk. Addig is alakulhatnak az együttműködések a Firgun Házzal, ami egyáltalán nem lesz kényszer egyetlen pályázó számára sem, de szerintem remek lehetőség egy ilyen összefonódás. Könyv- és színházi bemutatók, koncertek, kiállítások bőven el fognak férni. A bírálóbizottsági tagokat a magyar kultúra legjelesebb, legelismertebb képviselőiben kerestük, közülük is azokat, akik saját területükön erős befolyással bírnak, és nem hajlanak semerre vélt vagy valós érdekeltségeik miatt. Azt hiszem, az volt a legfontosabb, hogy csak és kizárólag szakmai szempontokat érvényesítsenek döntéseik során, és talán pont ezért alakult ilyen jól a névsor, mert megkapják hozzá a szabadságot is.
– Ugyan a pályázatok központi eleme a zsidó kulturális identitás, tematikailag mégis csupán ajánlásokat fogalmaznak meg a kiírások.
– Köves Slomónak, az EMIH vezető rabbijának egyik fontos törekvése, hogy ne folyton a holokauszt határozza meg a zsidóságot, és én ezzel egyetértek: természetesen nem kizáró ok, ha valaki mégis ezt a témát dolgozza fel, de ennek mindig megpróbálunk elébe menni, például azzal, hogy a regénypályázat esetén a kevésbé feldolgozott Kádár-kori zsidóság asszimilációját tettük meg a pályázat témájának. De lesznek tágabb és sokkal szabadabb tematikák is.