A Salamon király által írott Mislé (Példabeszédek) könyvében szerepel az Éset chájil (Derék asszony) kezdetű dal, melyet minden péntek este elénekelnek az első szombati étkezés megkezdése előtt a vallásos zsidó családokban. A mű a derék és istenfélő zsidó asszony erényeit dicséri. Bár a zsidóság a nőknek többnyire visszahúzódó szerepet szán, és hagyományosan a férfiak töltik be a vezető szerepeket, a történelem során azonban időről időre felbukkannak nagy formátumú női alakok, akik tetteikkel és egyéniségükkel napjainkig példát mutatnak. Akárcsak Salamon „derék asszonya”, akinek a nagy király által megénekelt tulajdonságait az alcímekben idézzük. 

 

NŐ ÉS ANYA – AZ ALAPOK

„Felállnak előtte a fiai, a férje is dicséri. Sok nő dolgozik derekasan, de te mindet felülmúlod.”

Szárá, az első ősanya például annyira szent életet élt, meséli a midrás, hogy sátrát sosem hagyta el a Dicsőség Felhője, vagyis az isteni jelenlét, és a pénteken naplemente előtt meggyújtott mécsesei egész héten át égtek. A négy ősanya – Szárá, Rivká, Lea és Ráchel – nőiségük, anyaságuk okán, szemérmességük és az Istenbe vetett erős hitük révén – mind megállja a helyét a zsidó nők példaképeként.

 

PRÓFÉTA

„Okos szóra nyitja száját, szeretetre oktat beszéde”

Más nők prófétai képességeikkel vívtak ki maguknak vezető szerepet. Mirjám prófétanő, Mose (Mózes) nővére bátor és istenfélő nő volt, aki mindenben az Örökkévaló parancsát követte. Anyjával, Jocheveddel együtt a fáraó parancsa ellenére mentette meg számos zsidó csecsemő életét. Egy másik női próféta Dvorá (Debóra) volt, aki egyben az egyetlen nő, akit a Softim (Bírák Könyve) a bírák, vagyis azon vezetők közt említ, akik az Izrael Földjére való bevonulás után irányították a népet. Érdekesség, hogy e két prófétanővel kapcsolatban nemcsak a profetizálás képességét említi a Biblia, hanem azt is, hogy dalt énekeltek. Mirjám dobbal kísért dala az Egyiptomból való kiszabadulást ünnepli, míg Dvorá győzelmi éneke egyedülálló abban a tekintetben, hogy olyan katonai győzelmet ünnepel, melyet két nő tett lehetővé: Dvorá és Jáel.

Anselm Feuerbach: Miriam

HARCIAS NŐK

„Erő övezi derekát, attól duzzad a karja”

 

Ehhez a két asszonyhoz, Dvorához és Jáelhez csatlakozik harciassága és bátorsága okán Jehudit is, aki a görög Holofernészt csalta tőrbe, és ölte meg.

 

Bölcs asszonyok

„Erő és méltóság övezi, nem fél a jövőtől.”

Prófétanőből egyéb­ként hét akadt összesen a zsi­dó történelemben: a már említett Szárá, Mirjám és Dvorá mellett Cháná (Smuél próféta anyja), Ávigáil (Dávid király felesége), Chuldá és Eszter királyné tartozik közéjük. Cháná prófétasága mellett a zsidó

nő példaképeként is áll előttünk. Nevének betűi a három női micvát: chálá (bizonyos mennyiségnél több lisztből gyúrt tésztából levett papi adomány), nidá (házassági tisztaság) és dlákát nérot (szombat és ünnepi gyertyagyújtás) adják ki. A prófétanők nemcsak az isteni üzenetet közvetítették, hanem koruk bölcs asszonyai is voltak, akiknek szavára királyok is hallgattak.

 

KIRÁLYNŐ – KIRÁLYNÉ

„Derék asszonyt, ha találtál, igazgyönggyel is felér. Férje szívből bízik benne, keresetben nincs hiány. Jót tesz vele, soha rosszat, egész életében.”

A királynék közül kiemelhetjük a két, már említett prófétát, Ávigáilt és Esztert, valamint más királynékat, például Michált, vagy Bátsevát. Királynőként pedig Slomciont említhetjük a chásmoneus dinasztiából mint Jehuda egyik utolsó uralkodóját. Eszter, aki a zsidó történelem egyik legjelentősebb nőalakja, Áchásvéros (I. Xerxész) király felesége volt, élete kockáztatásával mentette meg népét a pusztulástól. Történetét minden évben kétszer is felolvassuk purim napján. A mai Irak területén fekvő Adiabene királynője volt Helena, héberül Heleni Hámálká, aki betért a zsidóságba, Jeruzsálembe költözött, és bőkezű adakozásáról vált híressé.

 

Tóratudósok

„Okos szóra nyitja száját.”

A prófétanők mellett bölcsként tartják számon Chánánjá ben Terádjon rabbi lányát, a misnai tudós, Meir rabbi feleségét, Brurját is, aki egyike azon kevés nőnek, akit a Talmud bölcsként említ. A híres rabbi tudós és istenfélő lányának története átvezet a középkorra is: minden idők egyik legnagyobb tóramagyarázójának, a polgári időszámítás szerinti XI. században, Franciaországban élt Rásinak csak lányai voltak, a hagyomány szerint mindannyian tóratudósok, akik segítették apjuk tóramagyarázói munkáját.

 

KERESKEDŐ, ÜZLETASSZONY, CSALÁDFENNTARTÓ

– A SIKERES NŐ

„Mint a kereskedőhajó, messziről hozza kenyerét… Megtekint egy telket, meg is veszi, keze munkájával szőlőt ültet… Nyitva a marka a szegény előtt, kezét nyújtja

a nyomorultaknak.”

 

Ezzel át is léptünk a középkorba, illetve a kora újkorba. Érdemes kiemelni a XVI. században élt Dona Gracia Mendes Nasit, a reneszánsz Európa egyik leggazdagabb zsidó asszonyát, aki egyszerre volt kereskedő, üzletasszony és embermentő – több száz converso társát mentette meg az inkvizíciótól. Nagy formátumú egyénisége, valamint egész Európára kiterjedő tevékenysége nyomán méltán említhetjük őt a sikeres zsidó nő példájaként.

Dona Gracia

A XVII. század második felében – a XVIII. század első negyedében élt a németországi Hamburgban Glückel

von Hameln, zsidó kereskedőnő. Eredetileg férje mellett tevékenykedett, de annak halála után átvette a vezető szerepet az üzleti életben. Bár második férje később minden vagyonukat elherdálta, 12 gyermeke jómódú európai zsidó családokba házasodott be, és folytatta az anyjuk által mutatott utat. Glückel jiddis nyelvű naplójában máig is érvényes intelmeket hagyott gyermekeire.

A XVIII. században élt minden korok egyik leghíresebb udvari zsidója, Karoline Kaulla. Madame Kaulla, ahogy kortársai nevezték, az egyik leggazdagabb zsi­dó volt a korabeli Németországban. Amellett, hogy sikeres üzlet­asszony és diplomata volt, korabeli források beszámolnak páratlan szépségéről, arról, hogy milyen elkötelezett volt a szegények megsegítése terén (vallástól függetlenül), és hogy milyen bőkezűn támogatta saját közösségét. Érdekesség, hogy társalapítója volt annak a Királyi Württembergi Banknak, melyből később, a XX. században, a mai napig működő Deutsche Bank nőtt ki.

Johann Baptist Seele: Karoline Kaulla portréja

 

SZELLEMI VEZETŐK

„Hazug a báj, mit sem ér a szépség, asszony, aki az Örökkévalót tiszteli, az a dicséretre méltó.”

Ahogyan korábban az ősanyák és a prófétanők egyéb tevékenységük mellett szellemi vezetők is voltak, úgy jelentek meg az újkorban is a zsidó női szellemi vezetők. Időben kissé visszalépve, a XVII. századból kiemelhetjük Ászenát Bárzánit, aki az iraki Moszulban élt. Őt tartják a zsidó történelem első női rabbijának és egyben az első női kurd vezetőnek. Akárcsak Rási lányai, ő is fiútestvér nélkül nőtt fel tóratudós apja, Smuel ben Netánel Hálévi Bárzáni házában, és vált apja szellemi örökösévé. Férje mellett az apja által alapított moszuli jesivában tanított, és férje halála után ő vette át a jesiva vezetését. A környék legnagyobb tóratudósaként tartották számon, emellett, apja tanítása révén, a Kabalának is mestere volt, és csodatevőként is ismerték. Úgy gondolta, hogy nőként nem illik utazgatnia, hogy adományokat gyűjtsön az intézmény számára, ezért nagy szegénységben halt meg.

Egyedülálló különlegesség a női szellemi vezetők közt Hannah Rachel Verbermacher, a XIX. században élt „ludmiri szűz”, a haszid mozgalom egyetlen női rebbéje. A mai Ukrajna területén található Lud­mir­ban született és élt, elkötelezett híve volt a cser­no­bili mágidnak, Mordecháj Twersky rabbinak. Ti­zen­évesen kezdett komoly tóratanulmányokba, és ha­marosan csodatevőként tartották számon, audienciákat tartott, kvitliket (kívánságcédula) fogadott el, és tist (hászid összejövetelt) vezetett, mint a többi rebbe. Szemérmességből mindig egy függöny mögött ült, azon keresztül kommunikált híveivel. A csernobi­li mágid kérésére egy időre felfüggesztette ugyan a te­vé­kenységét, és férjhez is ment, de valószínűleg hama­ro­san elvált, és a Szentföldre költözött, ahol kis közösséget épített maga köré.

A hagyományos zsidóság elutasítja a nők rabbivá avatásának lehetőségét. Rabbinikus cím nélkül is lehetnek azonban nők szellemi vezetők. A XX. századból két alakot emelünk ki: Sarah Schenirert és a közelmúltban elhunyt Esther Jungreis rebecent.

Az 1880-as évek Lengyelországában született Sarah Schenirer, a vallásos zsidó lányok oktatásának úttörője, a Bét Jáákov iskolák ősének megalapítója. A Tóra és a zsidó vallás iránti elkötelezettsége már gyermekkorában megnyilvánult. Fiatal lányként ismerte fel, hogy a zsidó lányoknak is képzésre, tanulásra van szükségük ahhoz, hogy a Tóra törvényei szerint tudjanak élni. Ebből az elhatározásból előbb óvoda született, ahol a gyermekekbe a Tóra szeretetét plántálta, majd megalapította az első Bét Jáákov iskolát, melyből egy, má­ra több száz tagintézménnyel büszkélkedő, vallásos lá­nyo­kat nevelő iskolalánc nőtt ki.

A szegedi születésű Esther Jungreis rebecen a Kastner-vonaton menekült meg a soá poklától. Életét a fizikai holokausztot követő amerikai szellemi holokauszt elleni küzdelemnek szentelte. Ennek jegyében alapította meg Amerikában a Hineni nevű mozgalmat 1973-ban, mely az autentikus, hagyományhoz hű zsidóságot képviseli és hirdeti előadásokon, szemináriumokon keresztül.

Esther Jungreis

 

RABBIK FELESÉGE

„Még éjjel van, s fölkel ételt adni háznépének, munkát cselédeinek… Férje ismert a városkapukban, hol az ország vénei közt ül.”

Utolsóként említjük a „kol kvudá bát melech pnimá” – a király lányának minden dicsősége a bensőjéből fakad – koncepció megtestesítőit, a rabbik, rebbék, tóratudósok háttérben tevékenykedő feleségeit.  Már a Talmud is beszámol Rabbi Akiva feleségéről, Ráchelről, aki nemcsak lemondott az örökségéről, hogy férjével élhessen, de 24 éven keresztül élt magányosan azért, hogy férje teljes egészében a tóratanulásnak szentelhesse magát. Több ezer évvel később ugyanennek az ideálnak a megtestesülését láthatjuk Chájá Muská Schneerson rebecen, a Rebbe, Menachem Mendel Schneerson feleségének életében, aki soha nem állt rivaldafényben, mindig szemérmesen a háttérben maradt, segítve és támogatva férje munkáját.

Chájá Muská rebecen

Dénes Anna írása

A cikk az Egység magazin 93. számában jelent meg. Az Egység magazin legújabb számát keresse a Keren Or Központban (1052 Károly krt. 20) vagy a Kóser Piacon (1074. Dohány utca 36.). Ha érdekesnek találta írásunkat, és szeretne még több zsidó témáról olvasni, csatlakozzon előfizetőink táborához! Előfizetésért kattintsonhttp://fizetes.zsido.com/ujsag.php oldalra.

 

 

Megszakítás