Belmonte-ban a titkos zsidók ötszáz éven keresztül megőrizték önazonosságukat.

Portugáliában három településen működik zsidó hitközség: Lisszabonban, Portóban és Belmonte-ban. Utóbbi egy kis, hatezer fős városka az ország keleti vidékén, ahol hetven, ősei hitét korábban titokban gyakorló zsidó él. Belmonte-ban zsinagóga és zsidó múzeum is működik és évente egyszer kóser élelmiszervásárt tartanak, ahol a helyben készült termékeket lehet megvásárolni. Ez a közösség az egyetlen az egész Ibériai-félszigeten, amelynek tagjai az inkvizíciótól rettegve, több száz éven keresztül marranóként, titkos zsidóként élték életüket, megtartották hagyományaikat, majd a veszély elmúltával ismét nyíltan kezdték gyakorolni a vallásukat. Portugáliában, Spanyolországban és Olaszország déli részén számos olyan kistelepülés található, melynek lakói nagy részben marranók leszármazottai, ám bizonyos jellegzetes zsidó szokásokon kívül már nem kötődnek a zsidósághoz és beolvadtak a katolikus többségbe. Belmonte azonban kivétel. Itt a titkos zsidók ötszáz éven keresztül megőrizték különállásukat és önazonosságukat.

A városka zsidó közösségéről először 1917-ben emlékezett meg Samuel Schwartz, egy közeli ónbányában dolgozó, Lengyelországból érkezett, zsidó mérnök. 1925-ben jelent meg egy könyv “Újkeresztények Portugáliában a XX. században” címmel, melyben leírják, hogy Belmonte-ben három zsidó ünnepet tartanak: Eszter böjtét, peszáchot és jom kipurt. Ez utóbbi napon a zsidók kártyázni ültek le, hogy ne gyanúsítsák őket zsidó szokások gyakorlásával katolikus szomszédaik. Ez a hagyomány a mai napig él a közösségben. Szombatonként a marranók háromszor imádkoztak és aznap tartózkodtak a disznóhús fogyasztásától. Manapság a legtöbb helyi zsidó kizárólag kóser ételeket fogyaszt, sőt, többféle kóser sajtot maguk állítanak elő és sört is főznek.

A nagyünnepi időszakban megrendezett kóser fesztivál során nem csak kóstolni és vásárolni lehet, hanem a közösség múltját feldolgozó, jelmezes előadásokat is meg lehet tekinteni.

“A belmonte-i zsidó közösség története olyan, mintha egy mesének vagy egy fantasztikus regénynek lenne a része” – mondta Eliyahu Birenboim rabbi, Uruguay egykori főrabbija.

Tu bisváti faültetés Belmonte-ban

A közösség egyben tartásának ára is volt: mivel a kistelepülésen mindig alacsony volt a zsidók száma, a belterjes házasságok egészségügyi problémákhoz vezettek. A mai napig sok belmonte-i zsidó szenved farkasvakságtól és más problémáktól. További nehézséget jelent Belmonte elszigeteltsége, ami szűkös munkahelykínálatot jelent, valamint a gyermekek kevés száma. Mindez kérdésessé teszi a közösség jövőjét, s már több tucatnyian döntöttek az Izraelbe vándorlás mellett.

A zsidó közösséget is sújtja a helyi mentalitásra jellemző, ősi családi sérelmek továbbörökítésének szokása. “Vannak családok, akik még szóba állni sem hajlandóak egymással. Na, nem azért, mert az utóbbi időben összekaptak volna valamin, hanem mert generációkkal korábban érte őket valamilyen sérelem, például egy házassági ajánlat visszautasítása. Egyébként szinte mindenki rokona mindenkinek” – mondta Elsiha Salas rabbi, aki 2010 és 2018 között vezette a hitközséget.

További probléma, hogy a nagyobb, városi közösségek nem számolnak távoli hittestvéreikkel. Tavaly például a lisszaboni és a portói hitközség, a portugál lubavicsi küldöttel kiegészülve országos rabbinikus tanács megalakításáról döntött. Belmonte még értesítést sem kapott az eseményről.

A helyi zsinagóga

“Elég egyértelmű, hogy miről van szó. Lisszabon és Porto őrzi a monopóliumát. Nem akarnak nekünk is helyet adni az asztal körül, inkább kizárnak bennünket” – panaszkodott Henrique Rodrigo, egy helyi zsidó. A belmonte-i hitközség arra sem jogosult, hogy igazolást bocsásson ki a Portugáliából elszármazott zsidók utódainak, akik az igazolás segítségével állampolgárságért folyamodhatnak. Ez nem csak presztízsértékű dolog, hanem jelentős bevételt is jelent. Van remény azonban, hogy az állam elismeri a közösség igazolás kiadására vonatkozó jogát, s annak bevételéből jelentősen gazdagíthatják majd a közösségi programokat és akár iskola is nyílhat.

A belmonte-i zsidóknak azért is fájdalmas ez, mert őseik sohasem hagyták el Portugáliát és évszázadokon keresztül őrizték őseik hitét. A nagyvárosokban élő zsidók azonban leginkább a XIX. századtól Portugáliába vándorolt szfárádi és askenázi zsidók leszármazottai.

A helyiek most abban bíznak, hogy a frissen portugál állampolgársághoz jutott dél-amerikai és izraeli zsidók közül érkezik majd erősítés. Három külföldi zsidó család már házat vásárolt Belmonte-ban. Hamarosan a vasútvonal is eléri a települést, ami gyorsabb összeköttetést jelent majd Portóval és Lisszabonnal.

A helyi zsinagóga

“Még nem tudjuk, hogy mit hoz a jövő a belmonte-i zsidó közösség számára. Annyi bizonyos, hogy már így is rendkívüli túlélési képességről tettek tanúbizonyságot” – mondta Salas rabbi.

zsido.com

Forrás: TOI