Vita támadt két kóser pizzéria között New York egyik zsidó negyedében. Végül a bét din, azaz a rabbinikus bíróság hozott salamoni döntést az ügyben.
A Basil Pizza&Wine Bar már régóta működik a főleg lubavicsi haszidok lakta Crown Heights városrészben. Két héttel ezelőtt az utca másik oldalán megnyitott a Calabria pizzéria. A Basil tulajdonosa, Danny Branover azonnal felkereste a bét dint, és keresetet nyújtott be újdonsült riválisa ellen. Azzal érvelt, hogy a Calabria megsértette a zsidó jog hászágát gvul (határsértés) nevű rendelkezését, melynek célja, hogy elejét vegye a tisztességtelen versenynek és üzletszerzésnek. Bár ebben az esetben a zsidó jog élesen szemben áll a kapitalizmus szellemével, mégis a bét din döntése élvez elsőbbséget, hiszen a vitában álló felek vallásos zsidók, akik kötelezőnek fogadják el magukra nézve a rabbik döntését.
A Basil tulajdonosa arra hivatkozott, hogy a Calabria az ő termékükhöz hasonló pizzakülönlegességet árul üzletük közvetlen közelében, tehát veszélyt jelent a megélhetésükre. A Calabria szerint azonban ők egy egészen más típusú pizzát árulnak. Náluk a római receptet követik, mely vastag, négyszögletű pizzát jelent, kiolajozott serpenyőben kisütve. A Basil viszont a Nápolyban elterjedt, vékonytésztájú, kerek pizzát árulja, tehát két különböző termékről van szó, melyek nem közvetlen vetélytársai egymásnak.
A bét din alapvetően a Basilnak adott igazat, mert véleményük szerint a Calabria tisztességtelen versenyhelyzetet teremt azzal, hogy szintén egy különleges pizzaféleséget árul. Héber nyelvű döntésükben azt azonban engedélyezték a Calabriának, hogy a városban megszokott, New York-i típusú pizzát készítsenek.
A bíróság döntését mindkét fél elfogadta, és saját győzelmének könyvelte el. A többi már a vásárlók elégedettségén múlik.
A határozat kihirdetése után a Calabria azonnal megváltoztatta az általuk sütött pizzák receptjét, és hirdetéseiben is New York-i típusú pizzériaként kezdett el hivatkozni magára.
„Tettünk róla, hogy minden lehetséges módon megkülönböztessük magunkat a konkurenciától. Bárki, aki belép hozzánk, rögtön látja ezt. Nem hasonlítunk egyik környékbeli pizzériára vagy étteremre sem. Egyszerű New York-i pizzát készítünk.” – mondta Shemi Harel a Calabriától. Hozzátette azt is, hogy szeretné végleg lezártnak tekinteni az ügyet. „Crown Heights lakói mögöttünk állnak. Arra törekszünk, hogy egy jó pizzériát működtessünk és boldoggá tegyük az embereket.”
A Basil tulajdonosai elmondták, hogy sohasem volt céljuk a konkurencia ellehetetlenítése. Annyit szerettek volna elérni csupán, hogy a kettőjük közötti verseny a zsidó jog adta keretek között maradjon.
„Nincs olyan amerikai törvény, mely megtiltaná, hogy két pizzéria egymás mellett működjön.” – mondta Clara Perez, a Basil nem zsidó résztulajdonosa. „A társam, Danny azonban elmagyarázta, hogy a Tóra nem engedi ezt meg.”
A pizzériák ügye precedens értékű lehet egy most épülő brooklyni üzleti negyed számára is, ahol számos zsidó üzlet küzd majd a vásárlók figyelméért.
A hászágát gvul, mint minden talmudi rendelkezés, évezredes vitákat generált a rabbik között. Vannak, akik szerint csak az a fontos, hogy egy versenytárs megjelenése ne akadályozza a vevőket, hogy a közelben már régebb óta működő üzletet látogassák. Mások szigorúbban értelmezik a törvényt és megtiltják, hogy két, hasonló terméket forgalmazó üzlet túl közel működjön egymáshoz.
Dani Klein, a zsidó utazókat segítő YeahThatKosher weboldal tulajdonosa szerint a túlzott szigor nem vezet jóra, főleg egy olyan helyen, mint Crown Heighs, ahol gombamód szaporodnak a különleges ételeket kínáló, kóser éttermek.
Amerikában a rabbinikus bíróság döntéseinek a polgári jog szerint nincs kötelező érvénye. A vitában álló felek kölcsönös beleegyezése szükséges ahhoz, hogy a bét din határozata alapján cselekedjenek. Néhány eszköz azért van a rabbik kezében, hogy a zsidó jog elvárásainak érvényt szerezzenek, megvonhatják például a kósersági igazolást egy étteremtől, mely ezek után elveszti vallásos kuncsaftjait. Az sem tesz jót egy üzlet hírének, ha elterjed a közösségben, hogy a tulajdonosok nem jelennek meg a bét din előtt.
A pizzériák esete jól szemlélteti azonban, hogy a vallásos közösségen belül a mai napig a zsidó jog határozza meg az üzleti etikát, mely mind a tulajdonosok, mind a kuncsaftok számára az elsődleges igazodási pont a világban.
Forrás: Forward