A dzsihádizmus okozta probléma megértőbbé teheti az európaiakat Izrael iránt? – teszi fel a kérdést a JTA híroldal. A tónusváltás ugyanis egyértelmű, a következmények még nem.

A négy halálos áldozatot követelő jeruzsálemi merénylet után a berliniek az izraeli lobogót vetítették a Brandenburgi kapura (karácsonykor a német fővárosban kamionnal gázolt egy iszlamista), Párizsban és Rotterdamban a városházán helyeztek el egy félárbocra eresztett izraeli zászlót. Míg azonban a német külügy Twitteren megosztotta a berlini fotót, hangsúlyozva, hogy szolidaritási akcióról van szó, Anne Hidalgo párizsi polgármester csupán az „áldozatok emlékének szóló tisztelgésként” írta le a gesztust.

Az érzékenység változását mutatja, hogy az Európai Unió teljesen más hangnemben ítélte el a legutóbbi jeruzsálemi merényletet, mint évekkel korábban egy hasonló palesztin támadást. A mostani brüsszeli közlemény például említést sem tett arról, hogy a gyilkos akció a város keleti részében történt, amit pedig az EU hivatalosan „megszállt területnek” tart.

A Jewish Telegraphic Agency (JTA) által megszólaltatott szakértő, Oded Eran, Izrael volt uniós nagykövete és más elemzők ebben a tónusváltásban annak a jelét látják, hogy Európa megértőbb és együttérzőbb lehet Izrael terrorizmus-ellenes háborújával, miután 2012 óta maga is megtapasztalja ugyanezt a fenyegetettséget. „Azt hiszem, ez egy új fejlemény, amely sok európai őszinte véleményváltozásának tudható be, legyenek azok polgárok vagy kormányzatok, amelyek ma jobban megértik, milyen hatással van a terrorizmus az ártatlan áldozatok napi életére” – fogalmazott Eran. A szakértő a legalább egy tucat súlyos iszlamista merénylet hatásaira utalt, amelyek során a merénylők a palesztin terroristáktól megszokott eszközöket használtak Európában (pl. Párizs, Brüsszel, Nizza, Berlin).

Az izraeli kormány, és főleg Netanjahu miniszterelnök folyamatosan párhuzamot vontak az izraeli és az európai merényletek között, emlékezetve a támadók ugyanazon „gyilkos szándékára” írja a JTA, felidézve, hogy Netanjahu a párizsi támadás után arról beszélt, ideje volna, hogy Európa ugyanúgy elítélje az Izrael-ellenes merényleteket, mint bármely más támadást. Mint arról beszámoltunk, a tavaly márciusi brüsszeli merényletek után a kormányfő elmondta, a támadások láncolata Párizstól Brüsszelig és az Izrael elleni napi merényletekig „egyetlen összefüggő támadást jelentenek mindannyiunk ellen.” Benjamin Netanjahu akkor már évek óta hangoztatta, hogy szívesen felajánlja biztonságpolitikai, technológiai és hírszerzési segítségét az iszlám terror sújtotta európai államoknak.

A JTA emlékeztet arra, hogy az egyik 2014-es jeruzsálemi merénylet után az EU alig ítélte el a támadást, csak „visszafogottságot” kért mindkét oldaltól, gyakorlatilag az áldozatot is felelőssé téve a merényletért. Ma már viszont több európai vezető érti, miről van szó. A berlini kamionos támadás után Joachim Gauck államfő azt írta izraeli kollégájának, Reuven Rivlinnek: „Ön és országa abban a helyzetben vannak, hogy teljesen megértik, mit jelent a terrorizmus általi fenyegetés, hiszen az önök országában ez szinte napi jelenség. Tudjuk, hogy együtt éreznek és együtt gyászolnak velünk” – írta Gauck.

Muna Duzdar, az osztrák kancellária palesztin származású államtitkára a JTA-nak úgy nyilatkozott: Európa mindig is megértette Izrael önvédelméhez és biztonságához való jogát, de az elmúlt évek európai tapasztalata csak ráerősített arra, hogy egyetlen ország sincs biztonságban. Bíztató jel az is, hogy a brüsszeli De Standaard című napilap azonnal kirúgta Dyab Abou Jahjah radikálisan Izrael-ellenes munkatársát, aki a közösségi médiában nyíltan ünnepelte a jeruzsálemi merényletet, mondván, „megszállt területen a megszálló katonákat támadni nem terrorizmus, hanem ellenállás”.

A lap főszerkesztője azzal indokolta a kirúgást, hogy a szerző az erőszak támogatásával „az elfogadható vita határain kívülre helyezte magát”.

Az érzékelhető gesztusokon túl azonban az elemzők nem várnak áttörést az EU Izrael-politikájában, hiszen a „hivatalos” álláspont továbbra is az, hogy nem az iszlamista terror vagy a palesztin vezetés kompromisszum-képtelensége, hanem a „megszállt területeken” épülő zsidó telepek képezik a közel-keleti rendezés legfőbb akadályát.

 

Munkatársunktól

Kép: Izraeli lobogó a Brandenburgi kapun (fotó: juedische-allgemeine.de)

 

 

Megszakítás