A korabeli arabok még tudták azt, amit az UNESCO megpróbál letagadni.

A Héber Egyetemen a múlt héten tartották a kilencedik Régészeti Felfedezések konferenciát. Ezen beszámoltak egy olyan ősi arab feliratról, mely szerint a Templom-hegyen álló, aranykupolás Szikladómnak a korai iszlám korban használt eredeti neve “Bét ál Mákdisz”, azaz héberül Bét Hámikdás volt, melynek jelentése: Szentély.

A leletet értékelő két régész, Ászáf Ávráhám és Perec Reuvén szerint a felirat a X. században keletkezett. Hevron közelében, Nuba település mecsetjének mihrábjában (imafülkéjében) találtak rá. A feliratból egyértelműen látszik a folyamat, ahogyan Jeruzsálem szent várossá vált az iszlám számára – melynek szent könyvei egyetlen alkalommal sem említik a várost –, illetve az is, hogy a hegy szentségét a muszlimok is a zsidó hagyományra alapozzák, hiszen a Szikladóm éppen azon a helyen épült fel, ahol korábban a zsidó szentélyek is álltak.

A Szikladóm metszete
A Szikladóm metszete
A lelet különleges jelentőségét erősíti, hogy éppen az elmúlt hetekben fogadott el az UNESCO két olyan határozatot is, melyek szándékosan hallgatnak Jeruzsálem és a zsidó nép kapcsolatáról, illetve a városban levő zsidó szent helyekről. A konferencia egyik résztvevője megjegyezte, hogy maga a jeruzsálemi mufti is elismerte, hogy a Szikaldóm Salamon király szentélyének pontos helyén áll. Ezt most a frissen talált felirati is megerősíti.

A kutatók szerint a korai iszlám korszakban a Szikladóm olyan vallási rítusok helyszíne volt, melyek a korábbi, szentélybeli szolgálatot imitálták: megtisztulás, füstölőszer égetése, a dóm közepén – s korábban a Szentek Szentjében lévő – alapkő leöntése olajjal, illetve elfedése függönnyel, mely a Szentek Szentjét a Templom többi részétől elválasztó párochetet mintázta.

Az alapkő a Szikladóm közepén
Az alapkő a Szikladóm közepén
Az alapkövet körülvevő épületet 691-ben emelték Jázid ibn Szálám építész vezetésével, aki feltehetően maga is zsidó származású volt, mint sokan mások a korai iszlám befolyásos személyei közül.

Létezik egy olyan feltételezés is, mely szerint Ábd ál Málik kalifa eredetileg a megtéríteni kívánt zsidók számára emelte a Szikladómot, mintegy a lerombolt szentélyt helyettesítendő, a muszlimok számára pedig felépíttette a Templom-hegy déli részén fekvő Ál-Ákszá mecsetet.

Forrás: The Jewish Press